Golyóálló mellényeket osztanak a harcok térségében dolgozó orvosoknak

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta 58 ukrán mentőautót vettek az orosz erők tűz alá, és hat egészségügyi alkalmazott vesztette életét, ezért golyóálló mellényekkel látják el közülük azokat, akik a harcok közvetlen közelében dolgoznak – közölte szerdán Viktor Ljasko egészségügyi miniszter az UNIAN ukrán hírügynökség szerint.

A tárcavezető kifejtette, hogy szerdán átadták az első golyóálló mellényeket olyan mentősöknek, akik „golyózáporban mentik az ukránokat a harci cselekmények övezetének határvidékein”. A miniszter előző nap nyilvánosságra hozta, hogy az országban a támadások következtében eddig 134 kórházban keletkeztek károk és kilenc romba dőlt – emlékeztetett az UNIAN. Ljasko ugyanakkor biztosított afelől, hogy egyelőre van elegendő egészségügyi dolgozó és gyógyszer Ukrajnában.

Kora este ismét tüzérségi csapás érte az ukrán főváros, Kijev Pogyil kerületét, egy bevásárlóközpont parkolójában csapódott be lövedék. Egy ember meghalt, kettő megsebesült – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat arról adott hírt, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv megyei kormányzói hivatal romjai alól eddig 24 holttestet emeltek ki. Jevhen Vaszilenko, a szolgálat megyei részlegvezetője hozzáfűzte, hogy még nem végeztek a romok eltakarításával, így több áldozat is lehet. A harkivi hivatali épületet március 1-jén érte találat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán vezérkar szerda esti közleményében azt írta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajnában folytatott hadviselésével továbbra is folyamatosan megsérti a nemzetközi jog normáit: „szándékosan rombolják a békés ukrán városok infrastruktúráját, kaotikusan aknázzák alá a területeket és mezőgazdasági gépeket tesznek tönkre, veszélyeztetve ezáltal a vetési időszakot az ország több régiójában”.

Mégsem jöhetnek az orosz és fehérorosz sportolók Budapestre a június 18-án rajtoló vizes világbajnokságra.

A nemzetközi szövetség, a FINA megváltoztatta korábbi álláspontját, így semleges színekben sem versenyezhetnek a két ország versenyzői a tornán.

A FINA több nemzetközi szövetséggel ellentétben néhány hete még azt a döntést támogatta, hogy az Ukrajnát sújtó háború ellenére az oroszok és fehéroroszok független versenyzőként rajthoz állhassanak a budapesti világbajnokságon. A szervezet azonban változtatott álláspontján, s szerdán valamennyi idei eseményéről kitiltotta a háború miatt már eddig is rengeteg szankcióval sújtott két ország képviselőit. Arra nem tért ki a hivatalos közlemény, hogy az új döntésben mekkora szerepet játszottak a bojkottal fenyegetőző szövetségek. Korábban Svájc és Németország is kijelentette, hogy versenyzői bojkottálni fogják a VB-t, amennyiben részt vehetnek rajta az orosz és a fehérorosz sportolók.

Az oroszok egyébként a legutóbbi világbajnokságon tizenkét aranyérmet szereztek. Távolmaradásukat alighanem a szinkronúszók bánják a legkevésbé, hiszen az oroszok uralják a mezőnyt. 2019-ben tíz számból kilencben nyertek.

A döntés értelmében a decemberi rövid pályás úszó-világbajnokságon sem vehetnek részt Oroszország és Fehéroroszország sportolói, ráadásul Kazany helyett új házigazdát kell kijelölni.

Novák Katalin folytatta látogatását az ukrán határ mentén

Folytatta látogatását az ukrán határ menti településeken a megválasztott köztársasági elnök, Novák Katalin, aki Nyíregyházán, Záhonyban, Eperjeskén, Lónyán, Barabáson és Tarpán is járt szerdán.

A megválasztott államfő a közmédiának nyilatkozva elmondta: szívszorító történeteket hallott és megrendítő összefogást tapasztalt szerdai útján.

Novák Katalin látott olyan kismamát, aki 38 hetes terhesen menekült el a háborúból és a nyíregyházai kórházban szülte meg egészséges gyermekét. Beszélt olyan családokkal is, amelyek tagjai Magyarországon tudtak újra találkozni egymással, valamint olyanokkal is, akik mennek tovább Magyarországról Európa más országaiba.

Nincsenek hosszú távú stratégiák, egyelőre mindenki napról napra él – mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy az Ukrajnából érkezők nagyra értékelik a magyarok segítségét.

A megválasztott köztársasági elnök úgy fogalmazott: összefog a városok, falvak apraja-nagyja, a vezetők, a segélyszervezetek, a kórházak, egyetemek, iskolák dolgozói, az óvónők, a konyhások. Mindenki igyekszik megtalálni azt, hogyan tudna hozzájárulni ahhoz, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat azok, akik menekülni kényszerülnek – emelte ki.

Novák Katalint a szerdán tapasztaltak is abban erősítették meg, hogy mennyire fontos a béke. A háborút meg kell állítani és meg kell akadályozni azt, hogy Magyarország is belesodródjon abba – jelentette ki. Hangsúlyozta: Magyarország célja a béke előmozdítása és a segítségnyújtás a menekülőknek.

Czibere Károly, Református Szeretetszolgálat elnöke a közmédiának elmondta: szervezetük a háború első napjától jelen van a térségben. A határ mindkét oldalán aktivizálták az egyház közösségeit, akik nagy számban vesznek részt a segítségnyújtásban.

Pellengérre állítják a feltételezett fosztogatókat Ukrajnában

A közösségi médiában több felvétel is megjelent cölöpökhöz, vagy póznákhoz kötött, s így pellengérre állított feltételezett fosztogatókról és tolvajokról Ukrajnában – jelentette szerdán a dpa német hírügynökség.

Több felvételen fiatal férfiak láthatóak ilyen helyzetben, letolt nadrággal. Lviv városában pedig villanypóznákhoz kötözött nőket mutattak a felvételek, bár a város térségében egyelőre nem zajlanak komoly harci cselekmények, amelyeket fosztogatók kihasználhatnának.

A felvételeket a Kremlhez közeli Telegram-oldalakon is terjesztik.
Az ukrán hatóságok egyébként felszólították a lakosságot, hogy tegyen le az önbíráskodásról. Mindazonáltal a kijevi vezetés részéről megértő hangokat is lehetett hallani, így Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója próbálta mentegetni ezeket az akciókat.

A Sztrana című hírportálnak a hét elején nyilatkozva, Deniszenko azzal érvelt, hogy a jelenlegi háborús helyzetben a rendőrségi erők nem elegendőek. „Egy fosztogatónak meg kell értenie, hogy minden esetben meg fogja kapni, amit érdemel: először kikötik egy póznához, aztán tíz évre börtönbe kerül” – hangoztatta.

„Megérti, hogy a büntetés helyben és haladéktalanul következik be” – mondta a belügyminiszteri tanácsadó, aki szerint ennek nagyobb hatása lesz a fosztogatókra, mint a bűnügyi eljárás. Hozzátette, hogy ennek egyben „nevelő hatása” is van a többiekre.
A dpa megjegyezte, hogy nincsenek rendelkezésre álló statisztikák az önbíráskodás ilyen eseteiről, illetve az ezeket követő őrizetbe vételekről.

Putyin: Moszkva áttér a rubelelszámolásra a gázért a barátságtalan országokkal

Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.

- szögezte le az orosz elnök.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”.

Csehország Ungváron létesít diplomáciai képviseletet

Csehország a kárpátaljai Ungváron készül létrehozni ideiglenes ukrajnai diplomáciai képviseletét, amely a február végén bezárt kijevi nagykövetség és a lvivi konzulátus helyett intézné a folyó ügyeket – közölte szerdán Aneta Kovárová, a cseh külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa a CTK hírügynökség kérdésére válaszolva. Kovárová szerint Csehország március 16-tól a lengyelországi Przemyslben és a szlovákiai Kassán működtet egy-egy konzulátust. A kassai konzulátus munkatársai hetente néhány alkalommal átmennek Ungvárra, ahol fogadják az ügyfeleket.

A csehek most megfelelő épületet keresnek Ungváron, ahol a közeljövőben tartósan megnyithatnák diplomáciai képviseletüket. „A biztonsági helyzet alakulásától függően a következő szakaszban azzal számolunk, hogy munkatársaink tartósan Ungváron maradnak és ott fognak dolgozni. Jelenleg a hivatal helyszínét mérlegeljük” – mutatott rá Aneta Kovárová.

Az ungvári cseh konzulátus megerősített személyzettel dolgozna, s rövid időn belül Radek Matula nagykövet is csatlakozna hozzájuk – szögezte le a prágai külügyminisztérium képviselője. Az ungvári cseh diplomáciai képviselet létrehozásáról a múlt héten egyeztetett Martin Smolek, cseh külügyminiszter-helyettes és Volodimir Csubirk, a kárpátaljai kerületi tanács elnöke.

Aneta Kovárová szerint az ungvári képviselet kiemelten foglalkozna majd az ukrajnai menekültek ügyeivel, illetve segítséget nyújtana az Ukrajnában működő cseh szervezeteknek és állampolgároknak. Petr Fiala cseh kormányfő szerda reggel bejelentette, hogy az ukrán menekültek száma Csehországban már meghaladja a 300 ezret. Közülük mintegy 220 ezren már megkapták azt a speciális vízumot is, amely ideiglenes tartózkodásra jogosít fel az országban. Az ukrán menekültek pénzbeli segélyt, szállást és ellátást kapnak a cseh államtól, s engedély nélkül vállalhatnak munkát.

OKF: több mint hétezer embert helyezett el a katasztrófavédelem eddig

A katasztrófavédelem – a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve – eddig 7028 ember, köztük 3809 gyermek és 2150 nő elhelyezéséről gondoskodott – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerdán az MTI-vel.

Tizenegy megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna) 173 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők – tudatták. Emlékeztettek, hogy a háború kitörése óta a nap huszonnégy órájában jelen vannak munkatársaik a határ menti gyűjtőpontokon, a budapesti pályaudvarokon és hétfő óta a BOK B-csarnokban kialakított humanitárius tranzitponton.

A szervezet szakemberei koordinálják a tartósan Magyarországon maradók befogadóhelyekre szállítását és elszállásolását, de segítik a befogadóhelyek berendezését is: eddig 1619 tábori ágyat, 467 matracot, 1293 takarót, 2120 hálózsákot biztosítottak a befogadóhelyek előkészítéséhez.

Stoltenberg: a NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.

Jens Stoltenberg tájékoztatóján hangsúlyozta: a szövetség keleti régiójának megerősítése szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítését jelenti. A NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig – közölte a főtitkár.

Az orosz katonai szóvivő 97 ukrán katonai létesítmény megsemmisítéséről számolt be

Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében. Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben.

Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-24-est és 16 drónt.

A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak. Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek.

Lavrov: közvetlen összeütközéshez vezethet a NATO-békefenntartók Ukrajnába küldése

NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.

„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg” – jelentette ki Lavrov. Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját.

Lengyelország kiutasít negyvenöt orosz diplomatát

Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője.

Az ABW által kedden a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn.
A kiutasítandó személyek, valamint azok, akik együttműködtek velük, az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztviselői – tette hozzá a szóvivő.

Orosz nagykövet: Putyin részt vesz a G20 Indonéziában tartandó csúcstalálkozóján

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt akar venni a G20-as országcsoport október végén Bali szigetén tartandó csúcstalálkozóján – jelentette be Oroszország jakartai nagykövete szerdán, miután a G20 néhány tagországa az orosz fél kitiltásáról kezdett egyeztetni.

– mondta el sajtótájékoztatóján Ljudmila Vorobjeva, „aránytalannak” nevezve a nyugati államok magatartását. Hozzátette, hogy a fórum gazdasági kérdések megvitatására való, nem pedig arra, hogy az ukrajnai válságról tanácskozzanak. „Természetesen Oroszország esetleges kizárása egy ilyen fórumból nem segítené a gazdasági problémák megoldását, sőt, nagyon is megnehezítené” – jegyezte meg a nagykövet, hozzátéve, remélik, hogy a következő G20-csúcstalálkozónak otthont adó Indonézia kormánya nem enged egyes nyugati országok részéről érkező „rettenetes nyomásnak”.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője is szót emelt szerdán az ellen, hogy kizárják Oroszországot a következő G20-csúcstalálkozóról. „Oroszország a G20-csoport fontos tagja, és egyetlen országnak sincs joga onnan kizárni egy másikat” – szögezte le a kínai szóvivő sajtótájékoztatóján. Az Egyesült Államok és szövetségesei egyeztetéseket kezdtek arról, hogy Oroszország maradhat-e továbbra is a G20-csoport tagja az Ukrajna ellen indított háború után.

Lengyelország kedden felvetette az amerikai kereskedelmi minisztériumnak Oroszország kizárását, és Varsó közlése szerint javaslatára „pozitív reakciót” kapott. Moszkva tényleges kizárása azonban nagy valószínűséggel egyes tagállamok vétójába ütközne.

Egy európai uniós forrás a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta: „világossá tették Indonézia számára, hogy az európai országoknak nagyon problémás lenne Oroszország jelenléte a soron következő miniszteri találkozókon”. Hozzátette azonban, hogy nincs olyan egyértelmű eljárás, amellyel ki lehetne zárni egy országot a csoportból.

A világ legnagyobb, iparosodott és feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-országcsoport tagjai közé tartozik Oroszország mellett Kína, az Európai Unió és az Egyesült Államok is. A tagok együttesen a világ bruttó hazai termékének (GDP) több mint 80 százalékát állítják elő, és a világ népességének több mint 60 százalékát adják.

BRFK: több mint 1600 menekültet fogadtak kedden Budapesten

Kedden 1638 menekültet fogadott a rendőrség a társszervekkel együtt a fővárosban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu oldalon.

A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Az érkezők között 572 gyermek volt – írták.

A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 99 ember, köztük 72 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti hallgatóival Kőbánya felsőn segíti az Ukrajnából érkező menekülteket. A főkapitányság 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot – ismertették.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a katasztrófavédelem, az idegenrendészet, a MÁV, a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a fővárosi kormányhivatal, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az ukrán elnök videókapcsolással vesz részt a rendkívüli NATO-csúcson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül vesz részt a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón – jelentette be az Unian hírügynökségnek Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő.

A nyugati szövetségesek, akik „jelentős mennyiségű alapvető katonai felszerelést” biztosítanak Ukrajnának, mérlegelni fogják, hogy mit tehetnek még „a támogatásuk megerősítése érdekében” – mondta egy NATO-tisztviselő. Hozzátette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták, hogy csütörtökön videókonferencián keresztül közvetlenül beszélhessen a NATO vezetőivel.

Csütörtökön Brüsszelben a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesek „új szankciókat fognak bejelenteni Oroszország ellen”, és megerősítik a már érvényben lévőket – jelentette be Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

A találkozóra pontosan négy héttel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete után kerül sor. A csúcstalálkozón megvitatják Oroszország ukrajnai invázióját, a NATO-országok Ukrajnának nyújtott támogatását, valamint az Oroszországgal szembeni elrettentés és védelem további erősítését.

Egy szerdára virradó éjjel tett videóüzenetében az ukrán elnök közölte, hogy további támogatást remél a G7-ek, a NATO és az EU e hétre tervezett csúcstalálkozóitól. Elmondta: újabb szankciókat várt Oroszországgal szemben és további támogatást Ukrajnának.

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról szólva „nagyon nehéznek” nevezte a folyamatot. „Nagyon nehéz, néha botrányos, de lépésről lépésre haladunk előre” – fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette: a tárgyaló felek nap mint nap keményen dolgoznak.

Peszkov: a Nyugat nem akarta meghallani Oroszország biztonsági aggodalmait a hadművelet megindultáig

A nyugati országok az ukrajnai „különleges hadművelet” megindultáig nem akarták meghallani Oroszország biztonsági aggodalmait – jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök szándéka, hogy rávegye a világot, hogy végre meghallja és megértse aggodalmainkat” – mondta angolul nyilatkozva Peszkov.

„Pár évtizede próbáljuk aggodalmainkat tolmácsolni a világnak, az Európának és az Egyesült Államoknak, de senki sem hallgatott meg minket” – sérelmezte az egyébként nyugati szankciós listára került orosz szóvivő.

„Míg nem lett késő, döntést hoztunk a különleges katonai művelet megindításáról, hogy megszabaduljunk a határainknál létrehozott Anti-Oroszországtól” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

Hangsúlyozta, hogy a hadművelet az előzetes célkitűzéseknek és terveknek megfelelően alakul. A műsorvezető kérdésére válaszolva közölte, hogy „az elejétől fogva senki sem gondolta, hogy a művelet mindössze néhány napot fog igénybe venni.” „Ez egy komoly művelet, komoly célokkal” – emelte ki.

Mint mondta, egyértelmű jelei voltak annak, hogy az ukrán kormányerők a donyecki szakadár térségek elleni csapásra készültek a február 24-i orosz támadás megindítása előtt.

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolról szólva kijelentette, hogy a fegyveres erők fő célkitűzése a város „nacionalista alakulatoktól” való megtisztítása. Mint mondta, az ukrán „nacionalisták” nem engedik elvonulni a civil lakosságot, amelyet élő pajzsként használnak.

Peszkov egyben leszögezte, hogy Ukrajna megszállása nem tartozik a különleges katonai művelet céljai közé, amelyek – mint felidézte – az ország demilitarizálása, „nacionalista alakulatoktól” való megtisztítása, semleges státuszának elérésére, illetve a kijevi vezetés által annak a ténynek az elismerése, hogy a Krím Oroszország elidegeníthetetlen része, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenek.

„Vlagyimir Putyin nem haragszik az ukrán népre. Oroszországban sem haragszanak az ukrán népre. Ő azokra az emberekre mérges Ukrajnában, akik a NATO részévé akarják tenni az országot, hogy aztán amerikai nukleáris rakétákat telepíthessenek területére. S azokra is mérges Ukrajnában, akik megtiltják a népnek, hogy a saját országában oroszul beszéljen, egyebek között azoknak az oroszoknak, akik már évtizedek óta élnek ott. Azokra az emberekre mérges, akik náci jelképekkel járkálnak Kijev és Lviv utcáin. Azokra is mérges, akik éveken át akarnak tárgyalni a világgal és minszki tárgyalócsoporttal, anélkül, hogy teljesítenék a vállalt kötelezettségeiket” – sorolta Peszkov.

A nukleáris fegyverek esetleges bevetését firtató kérdésre Peszkov azzal válaszolt, hogy az orosz nemzetbiztonsági stratégia rendelkezései alapján Oroszország csak akkor folyamodik ezen eszközök használatához, ha az állam létezése kerülne veszélybe.
Peszkov arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtetett Ukrajna területén.

– mondta.

„Ez olyan tény, amivel szembesülnünk kellett” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Oroszország a nemzetközi megállapodások értelmében 2017-ig megsemmisítette saját biológiai és vegyi fegyver készletét.

Macron ismételten beszélt Putyinnal a tűzszünet érdekében

Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában – jelezte a francia elnöki hivatal.

Ez volt nyolcadik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.

„Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket” – tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint „nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával”.

„A (francia) köztársasági elnök Ukrajna mellett áll” – hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.

Moszkva csak annyit közölt az AFP hírügynökség szerint, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak.

Legutóbbi telefonos megbeszélésükön, múlt pénteken a francia elnök kifejezte „mély aggodalmát” az orosz erők által bombázott Mariupol városának helyzete miatt, és „az ostrom befejezését” szorgalmazta.

Emmanuel Macron kedden a Brüsszelben rendezett Európai Humanitárius Fórum videókonferenciáján elítélte, hogy Oroszország robbanófegyvereket használ sűrűn lakott övezetekben, és úgy vélte, hogy „az Ukrajna elleni orosz agresszióban minden elfogadhatatlan”.

A francia elnök kedden ismét felhívta ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt is, akivel a háború kezdete óta rendszeresen beszél, hogy támogatásáról biztosítsa.

Az ukrán elnök, aki közvetlen tárgyalásokat kért Vlagyimir Putyintól, szerda délután videókonferencia keretében fog a francia szenátorok valamint képviselők előtt beszélni, és támogatásukat kérni, ahogy azt már megtette az olasz, az amerikai, a kanadai, a brit, a német és az izraeli törvényhozók előtt az elmúlt napokban.