A választáson 9,5 millióan vehetnek részt, 600 ezren most először szavazhatnak. A Landtagot öt évre választják meg. A szavazókörök 18 óráig tartanak nyitva. Az első eredménybecslések urnazárás után jelennek meg, az előzetes hivatalos végeredmény hétfő hajnalban várható.

A választás nagyban megváltoztathatja a tartományi politikai helyzetet, a Landtagban akár hét frakció is alakulhat az eddigi négy helyett, és egypárti kormány helyett koalíciós kormány alakulhat.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Bajorországot 1962 óta egy ciklusnyi megszakítással (2008-2013) egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) a felmérések szerint a szavazatok 33-35 százalékát gyűjtheti össze, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal. A CSU így várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni Landtagban, és ismét koalícióra kényszerül.

A szövetségi kormány harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bajorországi szervezete is súlyos helyzetbe kerülhet, támogatottsága megfeleződhet a 2013-ban elért 20,6 százalékhoz képest, a szavazatok nagyjából 10 százalékát gyűjtheti össze. Az SPD így elveszítheti néppárti jellegét Bajorországban, a harmadik helyre szorulhat a pártok sorában.

A második helyen a Zöldek végezhetnek, a szavazatok 16-19 százalékával, támogatottságuk akár megduplázódhat a 2013-ban szerzett 8,6 százalékhoz képest. A harmadik helyért az SPD két, a CSU-tól jobbra elhelyezkedő párttal, a Szabad Választókkal (Freie Wähler) és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párttal versenyez. Az utolsó mérések szerint mindhárman a 10-12 százalékos sávban állnak. Az AfD most először szerezhet képviseletet a müncheni Landtagban.

Bejuthat a tartományi törvényhozásba az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) is, a 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig visszakerülhet. A két párt támogatottsága az 5 százalékos bejutási határ körül, 4,5 százalék és 5,5 százalék között van a felmérések szerint.