Az Európai Bizottság a napokban nyilvánosságra hozta azon nevek listáját, akik a "fake news" ellen vennék fel a versenyt. Van azonban néhány probléma a projekttel.

A kezdeményezés célja, hogy a bizottság munkáját segítse a „fake news” jelenség átvilágításában, valamint olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek a „dezinformáció” áramlását szoríthatják vissza.

Az ötlet még 2017 novemberében ütötte fel a fejét, akkor Mariya Gabriel digitális gazdaságért felelős biztos közölte először a hírt.

Hogy a szándék miért kérdéses, azt tökéletesen jelzi, hogy a listába bekerült például a svéd állami televízió (SVT) vezérigazgatója, Hanna Stjärne is.

Nos, ez szépen és jól hangzana – ha a skandináv országban nem uralkodna nyomasztó cenzúra. Gondoljunk csak az ellehetetlenített rendőr esetére, vagy arra, hogy a svéd kormány cenzúrázná a bűnözők etnikai származását is feltüntető adatbázist, de megemlíthetjük azt is, hogy a „gyűlölködést” visszaszorítandó már gyerekeket próbálnának meg kvázi agymosásnak alávetni.

Hogy vajon uniós szintre lesz emelve ezután a cenzúra? Nyilván ez erős állítás, de azért a legnagyobb svéd televízió igazgatójának kinevezése (ismerve az ország gyakorlatát) mégsem vet túl jó fényt a projektre – és arról még nem is esett szó, hogy mégis mi számítana fake news-nak és miért.