Egyre jobban gyûlöljük a muzulmánokat
888.hu
2016.02.12. 15:18
Az Európában zajló menekültválság körüli hisztéria az iszlamofóbia melegágya. Az amerikai közvélemény számára nem idegen a fogalom, és a mögöttes tartalma sem, ám Európában, fõleg annak a keleti felében mindeddig az antiszemitizmus furcsa egyvelege uralta a politikai és a kocsmai diskurzusokat. Mára ez a trend megváltozott, és egyre inkább az iszlámellenes hangok emelkednek ki az arctalan tömegekbõl.
Az Európában zajló menekültválság körüli hisztéria az iszlamofóbia melegágya. Az amerikai közvélemény számára nem idegen a fogalom, és a mögöttes tartalma, ám Európában, főleg annak a keleti felében mindeddig az antiszemitizmus furcsa egyvelege uralta a politikai és a kocsmai diskurzusokat. Mára ez a trend megváltozni látszik, és egyre inkább az iszlámellenes hangok emelkednek ki az arctalan tömegekből.
Vona: az iszlám az emberiség utolsó fénysugara a globalizmus sötétjében
Emlékszünk még Vona Gábor 2013-as törökországi látogatására? Hazatérte után az iszlámot tette meg az emberiség utolsó védőbástyájának. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és cuki kiskutyává szelídült Jobbik, élén Vonával egyre inkább iszlamofób retorikával operál.
A Magyar Iszlám közösség egy 2012-es közleményében megjegyzi, hogy:
jelenleg nincs kifejezetten iszlamofób párt a Magyar Parlamentben, de kifejezetten iszlámbarát pártról sem beszélhetünk.”
Nő az iszlamofóbia Európában
A nyugat európai terrortámadások után megközelítőleg 300 százalékkal nőtt a muszlimellenes támadások száma Nagy-Britanniában, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. Az európai iszlám-ellenesség áldozatai főként 14 és 45 év közötti, tradicionális muszlim öltözékben mutatkozó nők voltak. A verbális és tettleges erőszakot 15 és 35 év közötti fehér férfiak követték el.
A statisztikai adatok valóban elgondolkodtatók. Míg 1950-ben 800 000 muszlim élt Nyugat-Európában, ma több mint húszmillió. Törökország és a balkáni államok esetleges EU-s csatlakozásával ez a szám 90-110 millió is lehet.
Egy 2014-es kutatás alapján az angolok, a franciák és a németek voltak a legelfogadóbbak a muszlimok iránt. A spanyol társadalom nagyon megoszlik ebben a témában. Az olaszok, görögök és a lengyelek a légelutasítóbbak. A muszlimokhoz való viszony politikai nézetekhez is nagyon szorosan kötődik. Németországban a muszlimokat elutasítók közül 47 százalék a jobb oldalhoz tartozik, a baloldaliak közül csak 20 százalék vall hasonló nézeteket. Ugyanezt láthatjuk Franciaországban, Olaszországban és Görögországban is, ahol a jobb- és baloldal közötti különbség szintén több mint 20 százalék. Spanyolországban és Angliában is jelentős különbség figyelhető meg.
Már az USA sem a régi
A demokrácia etalonjának számító Egyesült Államokban is 2012 óta folyamatosan nő azok száma, akik ellenségesen viszonyulnak a muzulmánokhoz. Az elnökválasztási kampány ráerősít erre a tendenciára. Amerikai muszlimok elkeseredéssel és növekvő haraggal figyelik, ahogy egyre nő az iszlamofóbia az Egyesült Államokban, amit a republikánus párt két legnépszerűbb elnökjelöltje – Donald Trump és Ben Carson – lovagol meg igazán.
A muszlim vallásúakkal szembeni előítéletek tetten érhetőek az ország több pontján: egy, az Aljazeera által közreadott riportból kiderül, hogy a chapel hill-i incidens óta az Egyesült Államokban mindennapossá váltak a különféle támadások.
Az észak-karolinai Chapel Hillben a 46 éves Craig Stephen Hicks 2015 februárjában lőtte fejbe a 23 éves Deah Shaddy Barakatot, a 21 éves Yusor Mohammadet és a 19 éves Razan Mohammad Abu-Salhát, a jelek szerint egy parkolóhely miatt régóta tartó, szomszédok közötti vita miatt. A hatóságok megállapították a "gyűlölet-bűncselekmény" lehetőségét is. Mivel bebizonyosodott, hogy Hicks faji és vallási indíttatásból gyilkolt, ezért szigorúbb büntetést kapott.
Kétségtelen, hogy az iszlám egy kihívás a világ, és főleg Európa számára, mivel az iszlám általános válsága, egy globális probléma – ezért a megoldást is Európa határain kívül kell keresni. Az iszlám az elmúlt 400 évben nem tudott mit kezdeni a modernizációval, a globalizáció kihívásait rosszul kezelte, az autokrata vezetésű iszlám országok monokultúrás gazdaságpolitikája, diszfunkcionális állami struktúrája, a szociális háló működésképtelensége, valamint a permanens forradalmi hangulat a lakosság nagy részének elvándorlásához, meneküléséhez, illetve a helyben maradók radikalizálódásához vezetett.
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
