Júliusban hozta nyilvánosságra a Le Monde című napilap, hogy Alexandre Benalla – akit akkor a francia sajtó Emmanuel Macron biztonsági főnökeként azonosított –, rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen. A francia elnöki hivatal több magas rangú alkalmazottját kénytelen volt az ügy miatt elbocsátani, a belügyminiszternek pedig parlamenti vizsgálóbizottságok előtt kellett számot adnia az esetről.

– mondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtti több mint kétórás meghallgatásán a 27 éves férfi, akit az incidens nyilvánosságra kerülése után elbocsátottak az elnöki hivatalból, az ügyészség pedig csoportosan elkövetett erőszak gyanújával indított ellene eljárást.

A szenátusi meghallgatásnak nem a tüntetésen történtek, hanem Benallának az elnöki hivatalban betöltött szerepe volt a téma. A szenátorok arra keresték a választ, hogy a férfinak – aki Emmanuel Macron hivatalos megjelenésein rendszeresen az elnök mellett volt látható – a feladatai között szerepelt-e az államfő személyi biztosítása, illetve volt-e engedélye fegyvert viselni.

A szenátus álláspontja szerint a Benalla-ügy az állam működési zavaraira világít rá: az államfő biztosítását ugyanis kizárólag a rendőrség és a csendőrség elit alakulatai végezhetik.

Alexandre Benalla a francia televíziók és rádiók által élőben közvetített meghallgatásán a szentárok előtt elmondta: ő "sem rendőr, sem testőr nem volt a köztársasági elnök" mellett, aki egyszerű munkatársként foglalkoztatta.

"Azaz a legalacsonyabb szinten, ami egy elnöki kabinetben létezhet" – hangsúlyozta Benalla. Elmondása szerint a köztársasági elnök belföldi hivatalos és magánjellegű látogatásainak, az Elysée-palotában rendezett eseményeknek, valamint a biztonsági szolgálatok koordinálásnak szervezésében vett részt.

"Ez nem jelenti azt, hogy a biztonsági szolgálat vezetője voltam, hanem értekezleteket vezettem, nem operatív feladatom, hanem adminisztratív munkám volt" – tette hozzá. Megerősítette, hogy van fegyverviselési engedélye, de nem az elnök, hanem saját maga biztosítására.

"Előfordult, hogy velem volt a fegyverem, amikor az elnököt kísértem" – ismerte el ugyanakkor.

Emmanuel Macron volt munkatársának parlamenti meghallgatása belpolitikai feszültséget okozott, miután a hatalmi ágak szétválasztásának elvére hivatkozva Nicole Belloubet igazságügyi miniszter úgy vélte, hogy a parlamenti bizottság nem veszélyeztetheti a jelenleg folyó nyomozást. Véleménye szerint az ellenzéki többségű szenátus politikai célokra kívánja felhasználni a Benalla-ügyet.

Jean-Pierre Sueur, a szenátusi vizsgálóbizottság szocialista jelentéstevője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a testületet az ügynek az igazságszolgáltatástól független része, mégpedig az állam működésére vonatkozó részletek érdeklik.

Christophe Castaner, a kormányzó Köztársaság Lendületben vezetője arra figyelmeztette a vizsgálóbizottságot, hogy hiába próbálkozik az ügy kapcsán az államfő megbuktatásával, miután az ellentétes a francia alkotmánnyal.

A L'Obs című baloldali hetilap értesülése szerint az ügy miatt a nyáron a népszerűségi mutatója mélypontjára jutott köztársasági elnök kedden személyesen telefonált Gérard Larcher-nak, a szenátus jobboldali elnökének, hogy megkérje az intézményi egyensúlyok szavatolására.

(MTI)