Egy szovjet politológus szerint csak nagyon kevés orosznak van bûntudata '56 miatt
888.hu
2016.11.03. 15:58
Oroszországban miként a múltban, úgy ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bûntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt - írta az MTI a Vedomosztyi címû napilap csütörtöki számára hivatkozva.
Az orosz Vedomosztyi napilapban Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke közölt egy terjedelmes cikket.
Makarkin a Hogyan értsük meg a magyarokat? című cikkében emlékeztetett a Levada Központ egy szeptemberi felmérésére, amelyet mi publikáltunk elsőként.
A Központ arról kérdezte a választókorú orosz lakosságot, hogy ismerik-e az ’56-os eseményeket. Az eredmények a következőképp alakultak:
- Igen, jól ismerem az eseményeket: 5%
- Hallottam, vagy olvastam róla: 16%
- Valamit hallottam róla, de nem tudnám pontosan megmondani: 22%
- Nem, semmit nem tudok róla: 57%
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy jogosan avatkozott-e be (értsd: verte le a forradalmat) a Szovjetunió. A válaszadók 35 százaléka inkább egyetértett, 15 százaléka teljesen egyetértett az intervencióval.
Tehát, a megkérdezettek többségének fogalma sincs arról, hogy mi zajlott le Magyarországon 1956-ban, de a beavatkozást jogosnak tartja.
A szerző szerint a szovjet emberekben elsősorban a budapesti utcák eseményeinek véres és kaotikus képe élt, a kommunisták meglincselése, ami összefonódott a nyugati titkosszolgálatok és azon horthysta tisztek tevékenységével, akik a második világháború alatt a Szovjetunió ellen harcoltak.
Ez a sztereotípia a peresztrojka idején kezdett feloldódni, ám ismét felerősödött a gorbacsovi idők értékeinek lejáratódása, valamint annak nyomán, hogy a Nyugatra ismét geopolitikai riválisként, sőt ellenségként kezdtek tekinteni Oroszországban. A "posztkrími hatás" (a Krím Oroszország által történt elcsatolása által felkeltett nacionalista lelkesedés) minimálisra csökkentette a nyugatosok arányát az orosz társadalomban.
Makarkin rámutatott, hogy az orosz kommunisták és konzervatívok egyaránt a birodalmi, geopolitikai szemlélet alapján állnak, és emiatt egyaránt ellenérzéssel viszonyulnak a magyar felkeléshez.
A posztszovjet Oroszországban helyreállt a birodalmi konszenzus, amelynek értelmében bűnöző az, aki orosz katonára lő, függetlenül az időtől, a helytől és a körülményektől"
– írta.
A szerző kitért rá, hogy ez alól a szovjet történetírás abban az esetben tett csak kivételt, ha az, aki lőtt, "haladóbb" volt, mint az orosz honfitársak. Ez 1956-ra értelemszerűen nem vonatkozott, de a magyar 1848-49-es forradalomra vagy az 1863-as lengyel felkelésre igen.
A kommunizmus bukásával ez a séma is összeomlott, és helyébe a "mindig nekünk van igazunk" egyszerű és következetes elképzelése lépett.
A felkelt magyarok olyan embereknek tűnnek, akik felül akarták bírálni a Nagy Honvédő Háború eredményét - ami az oroszok túlnyomó többsége szempontjából a világtörténelem legfontosabb eseményének számít"
– fogalmazott a szerző.
Ezért a budapesti tankokért való bűnbánat csak azoknak az orosz liberálisoknak az osztályrésze, akik azon szovjet állampolgárok örökösei, akik '56-ban elítélték saját országuk katonai lépéseit"
– írta.
A szerző meglátása szerint az oroszok a hiányos tájékozottságuk mellett azért sem értik meg más országok fájdalmát – a magyar '56 mellett például a lengyelekét a katyni mészárlás miatt vagy a balti országok második világháború előtt deportált lakóinak sorsát –, mert úgy érzik, hogy a szovjet időkben odahaza sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el, ám ennek ellenére sem sopánkodtak, hanem győzni tudtak a második világháborúban.
Makarkin következtetése szerint Oroszország polgárainak mélyebben át kellene gondolnia "saját történelmét, saját nagyszerű és tragikus tapasztalatait – önostorozás, de egyúttal a birodalmi komplexuson alapuló öntömjénezés nélkül".
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
