Véget ért kedden a világ eddigi leghosszabb éhségsztrájkja: az indiai Irom Sharmila Chanu 16 éven át tiltakozott így az indiai fegyveres erőknek különleges jogköröket adó törvény miatt, amely alapján felhatalmazás nélkül is le lehet tartóztatni embereket, és bizonyos helyzetekben emberek agyonlövése is engedélyezett - jelentette a BBC brit közmédia és az AP hírügynökség egy jogvédőre hivatkozva.

A női aktivista júliusban közölte a felette rendszeresen ítélkező bírósággal, hogy ezen a napon fel fog hagyni az éhségsztrájkkal. A bíróság Sharmila bejelentése alapján elrendelte a szabadlábra helyezését. Az aktivista azt is bejelentette júliusban, hogy független jelöltként indul a közelgő parlamenti választásokon Manipur szövetségi államban.

A szóban forgó törvény több indiai államban jelenleg is érvényben van, Manipuron kívül például a vitatott hovatartozású Kasmír indiai részén is. Sharmila annak hatására kezdett bele az éhségsztrájkba, hogy katonák 2000-ben a törvény alapján agyonlőttek tíz civilt Manipurban.

Több mint egy évtizeden át az orrán keresztül, egy csövön kényszertáplálták gyógyszerekkel és gyermektápszerrel. Becslések szerint csak a kényszertáplálás hetente legalább 500 dollárjába került a manipuri kormánynak. Arról nem szóltak a jelentések, hogy a másik hat év éhségsztrájkját miként élte túl.

A kormány rendszeresen feljelentette az aktivistát azzal a váddal, hogy öngyilkosságot akar elkövetni. Az illetékes bíróság emiatt kéthetente beidézte, rendre megalapozottnak találta a vádat, és úgy rendelkezett, hogy az aktivistának őrizetben kell maradnia.

Egyszer fordult elő, két évvel ezelőtt, hogy elutasították a vádat. Ekkor szabadon engedték Sharmilát, de két nappal később ismét őrizetbe vették, mert folytatta az éhségsztrájkot.

Sharmila tiltakozásával világhírűvé vált, az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet pedig "lelkiismereti fogolynak" minősítette, aki ezáltal anyagi támogatásra volt jogosult az AI által alapított segélyalapból.

(MTI)