"Egy nap maga az EU is eltûnhet"
Bertha László
2018.05.23. 13:28
Tektonikus törésvonalaktól terhelt Brüsszel az új uniós költségvetés kapcsán, amelyek az egész Európai Unióra nézve veszélyt jelenthetnek. A közép-európai térség a mediterrán országokkal szemben azonban a saját lábán akar állni, az uniós források fellendülést hoztak számukra, mégis ezen országokkal húzna ujjat a bizottság - írja publicisztikájában Andreas Unterberger.
A Junge Freiheit című német nemzeti-konzervatív hetilapban megjelent írásában az osztrák publicista úgy véli, hogy nyugodtan bele is törődhetnénk az Európai Bizottság elképzelésébe a bőséges hétéves pénzügyi keretről, hiszen még két év van a következő döntésig. Ennek oka egyszerű: 2019-ben lesznek uniós választások, azelőtt pedig biztos, hogy nem lesz új határozat.
Az úgynevezett „nettó haszonélvezők” és a „nettó befizetők”, valamint a mezőgazdaság és az ipar közötti érdekellentét ősrégi az Európai Unión belül – emlékeztet a viták természetére Unterberger, aki szerint az egésznek déjà vu hangulata van, a válság ugyanakkor most mélyebbre nyúlik.
Az EU alatt olyan tektonikus törésvonalak keletkeztek, melyeket már nem nagyon lehet összeforrasztani. Egy nap ebben maga az EU is eltűnhet”
– írja a szerző.
Andreas Unterberger úgy látja, hogy különösen mély szakadékot jelent a britek kilépése, hiszen ők a második legnagyobb nettó befizetők, így a hiányuk fájdalmas lesz a költségvetés szempontjából. A szerző szerint ezért is számít Brüsszel némelyik terve nyilvánvaló provokációnak. Elég csak megemlíteni az adminisztrációs költségek 20%-os megemelését, vagy az új populista propagandaprojekt egyikét, hogy a fiatalok egy hónapig ingyen utazhatnak vonattal keresztül-kasul Európában. Vagy ott van az az igény, hogy a maradó országoknak több képviselője legyen, ha a britek távoznak, ahelyett, hogy az Európai Parlament létszámát lecsökkentenék a brit képviselők teljes számával. Ami egyébként logikus lenne – teszi hozzá.
A visegrádi országok jobban gazdálkodtak
A publicista szerint az egész földközi-tengeri térségben pont az ellenkező hatást érték el a Kohéziós Alapból származó pénzek, mivel azt a katasztrofális üzenetet közvetítették, hogy tartósan lehet az idegen eltartásra hagyatkozni, a saját erőfeszítés felesleges.
Másképpen zajlott ez Kelet-Európa reformállamaiban: a nemzeti felelősségvállalás és az elmúlt négy évtized szocializmusából megtanult lecke, azaz hogy a jólétről szónoklás örök illúzió marad, az EU-s pénzekkel megtámogatva szép fellendülést hozott a balti államokban és a visegrádi országokban”
– írja Unterberger, majd hozzáteszi, hogy a források miatt már nemcsak a „haszonélvezők” és a „befizetők” között húzódik szakadék, hanem a nettó befizetők között is.
Németország ugyanis hajlandó lenne többet fizetni, ezzel szemben Ausztria, Hollandia, Svédország egyelőre semmi esetre sem szeretne többet. Persze ezeknek az országoknak van három problémája, melyek sokat levonnak a szavahihetőségükből – állítja a szerző.
„Magyarország és Lengyelország mellkasának pisztolyt szegeztek”
Andreas Unterberger szerint a bizottsági tervezet legbotrányosabb része az a nem is burkolt terv, hogy a jövőben Magyarország és Lengyelország csak akkor juthasson pénzhez, ha befogadnak „menekülteket“, és ha alávetik magukat az EU gyámkodásának, mivel ezek az országok állítólag felszámolják a demokráciát és a jogállamot, ami a publicista szerint teljességgel abszurd és kettős mérce is, mert
a jogállam sokkal nagyobb veszélyben van olyan szocialista vezetésű országokban, mint Málta, Szlovákia – ahol ráadásul kormánynak nem tetsző újságírókat gyilkoltak meg – vagy Románia. Erről azonban Brüsszelben senki sem beszél”
– zárja írását Unterberger.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
