Egy évvel ezelőtt brutális terrortámadás rázta meg Franciaországot és ezzel együtt a világot is. Olyan emberek ontották ki civilek életét, akik Európából Szíriába mentek, hogy ott félkatonai szervezetektől kapjanak kiképzést. Az Európát sújtó migránshullámot kihasználva, illegális úton jöttek vissza a kontinensre a terroristák. Így lett Európának egy saját szeptember 11-éje.

Ahhoz, hogy megértsük, miért is történt a párizsi terrortámadás, vissza kell menni az időben, egészen 2015 januárjáig. A Charlie Hebdo nevű gúnylap számos, a muszlimokat és a vallásukat kigúnyoló karikatúrát jelentetett meg. Az sem nagyon zavarta őket, hogy a vallási vezetők jelezték a lap felé, nem nagyon kellene ezt tovább folytatni, mert a karikatúrák durva sértésnek számítanak.

2015. január 7-én a délelőtti órákban találkoztak a szerkesztőségi támadásra parancsot kapó terroristák. A két, teljesen feketébe öltözött terrorista golyóálló mellénnyel és csőre töltött fegyverekkel, pontosabban kalasnyikovokkal jelent meg a Rue Nicolas-Appert 6. szám alatt. Úgy gondolták, hogy az adott címen van a szerkesztőség, ám sehol sem találták azt. Egy közeli iroda ajtajába belelőttek, az ott dolgozó biztonsági embert pedig megfenyegették, hogyha nem árulja el a pontos címet, őt is megölik.

A rémült férfi elmondta, hogy a lapot a tízes szám alatt lévő irodában találják meg, ezután a terroristák, név szerint Said Kouachi, Chérif Kouachi elrohantak a megadott címre. A két támadó az épületbe belépve megfenyegette a takarítókat, hogy megölik őket, ha nem árulják el, hanyadik emeleten van a szerkesztőség, de ők csak azt tudták mondani nekik, hogy az emeleten van. Felfelé menet az egyik karbantartót megölték, majd összefutottak az egyik karikaturistával, akinek halántékához szegezték gépfegyverüket, így annak már nem volt más választása, be kellett ütnie az ajtónyitó kódot.

A terroristák pontosan tudhatták, hogy a lap a szokásaihoz híven az érkezésük időpontjában értekezletet tart. Az üvegajtót berúgva az ott tartózkodókra válogatás nélkül lőni kezdtek. Pár perc alatt tíz embert öltek meg, további tizenegyet pedig megsebesítettek. A teremben lévő túlélők beszámolója szerint, míg a terroristák gyilkoltak, azt üvöltötték, hogy Allahou Akbar.

A vérfürdőt maguk mögött hagyva kirohantak, majd egy Citroën C3-ba szálltak be, amelyet egy harmadik, a támadásban közvetlenül részt nem vevő férfi vitt a helyszínre. Õ később robogóval menekült el. A hatóságok a fokozott készültség és a gyors riasztás miatt azonnal nagy erőkkel indultak a helyszínre, a terroristáknak azonban sikerült megszökniük előlük. Menet közben megsebesítettek egy muszlim rendőrt, akit végül később hidegvérrel fejbe lőttek.

Másfél napnyi üldözés után sikerült megtalálni a támadókat, akik egy Dammartin-en-Goële melletti gyárépületben barikádozták el magukat. A GIGN, azaz a francia különleges erők emberei megpróbálták velük felvenni a kapcsolatot, ám a terroristák csak helyi TV riporterével voltak hajlandóak beszélni. Neki elmondták, hogy arab-félszigeti al-Kaida tagjai voltak. Délután öt órakor a terroristák kitörtek az épületből és tüzet nyitottak a kint sorakozó katonákra, GIGN-esekre és rendőrökre, akik azonnal végeztek velük.

A Charlie Hebdo elleni merénylet után azonnal elkezdték tervezni a párizsi terrortámadást. Minden jel szerint a terrortámadás ötlete Szíriában, az Iszlám Állam területén pattant ki az ott tartózkodó terroristák fejében, és kétségtelen, hogy mindenről részletesen tájékoztatták Abu Bakr al-Bagdadit, a de facto állam kalifáját. A hírek szerint az ötlet annak az Abdelhamid Abaaoud fejéből pattant ki, aki később az éttermeknél rendezett merényletben vett részt.

A beszámolók szerint messze a marokkói származású belga Abaaoud volt a legértelmesebb és a legéleseszűbb a terroristák közül, nem véletlen, hogy őt bízták meg a támadás előkészítésével és végrehajtásával. Az 1987-ben született férfi már 2010-től szélsőséges nézeteket vallott, 2012-ben pedig Szíriába utazott, ahol először az Aszad-ellenes csapatokhoz csatlakozott. A kiképzést követően rendszeresen megfordult a frontvonalakon is, az Iszlám Állam előretörését követően pedig csatlakozott a terrorállamhoz. Ezek után rendszeresen megfordult a két ország között.

• Abdelhamid Abaaoudnak végül tíz embert sikerült maga mellé toboroznia, akik hajlandóak voltak öngyilkos merényleteket végrehajtani. Mindannyiukban közös volt, hogy az iszlám vallásnak a szunnita ágát gyakorolták, valamint mindnyájuk észak-afrikai, arab országokból érkezett bevándorlóknak a leszármazottjai voltak. Nem mindegyiknek volt az a feladata, hogy felrobbantsa magát vagy fegyverekkel ontsa ki az emberek életét.
• Salah Abdeslaam, a tavaszig bujkáló terrorista afféle ügyintézői feladatokat kapott. A marokkói származású belga férfi ügyvédje szerint annyira gyenge képességű, hogy rá csak a legegyszerűbb feladatokat merték bízni. A húszas éveiben járó iszlamista feladata volt például az autók, lakások bérlése. Abdeslaam többször is megfordult Szíriában. A támadás előtt utoljára 2015 tavaszán járt az Iszlám Állam által uralt területeken, onnan a menekülthullámmal együtt tért vissza illegális úton Európába. A belga terrorista Magyarországon is járt, mint kiderült hazánkban, több ezer SIM-kártyát vásárolt hajléktalanok nevére.
• Mohamed Abrini volt a párizsi merényletek egyik kitervelője. A francia főváros elleni támadások során epizódszerep jutott neki, ő szállította le azt a Renault Clio bérautót, mellyel Abaaoudék a merényletek helyszínére eljutottak. Abrini a februári, brüsszeli merényletek során nagyobb szerepet kapott, akkor ő volt az egyik öngyilkos merénylő, azonban két társa halála után inába szállt a bátorság, így inkább nem robbantotta fel magát, hanem elmenekült a Zaventem repülőtérről.
• M. al-Mahmodról lehet tudni a legkevesebbet. A Stade de France stadionnál magát felrobbantó férfiról az bizonyosodott be a nyomozás során, hogy szíriai útlevéllel, a menekültek között érkezett a kontinensre.
• Ahmad al-Mohammed, al-Mahmoddal együtt jött Európába, neki is szíriai dokumentumai voltak.
• Bilal Hadfit, a Stade de France stadionnál elkövetett merénylet egyik terroristáját már korábban is ismerték a hatóságok, hisz már 2014-ben radikalizálódott. Később az Iszlám Államhoz csatlakozott, amiről tudtak is a hatóságok, ám arra már nem sikerült rájönniük, hogy hogyan és mikor tért vissza az országba.
• Brahim Abdeslam, Salamnak a testvére volt, ám testvérénél értelmesebb volt, ezért ő a terrortámadás tervezésébe és kivitelezésébe is belevették. Az ő feladata volt gépfegyverekkel és gránátokkal az éttermek és bárok ellen elkövetett támadás végrehajtása.
• Chakib Akrouh az éttermek elleni merénylet után sikeresen elmenekült, azonban egy rendőrségi rajtaütés során felrobbantotta magát.
• Omar Ismail Mostefai a Bataclan koncertközpontban hajtott végre fegyveres merényletet, a gépkarabéllyal leadott lövések után felrobbantotta magát. Egy megtalált ujjperc alapján tudták csak azonosítani.
• Sami Amimour is a Bataclanban robbantotta fel magát. A francia és a belga titkosszolgálatok működési minőségét mi sem mutatja jobban, minthogy évekkel ezelőtt Jemenbe akart költözni, hogy ott harcoljon, ám a hatóság emberei elvesztették a korábban aktívan megfigyelt férfit.

• Foued Mohamed-Aggad is a bataclani vérengzés harmadik merénylője volt. A támadáskor 23 éves, marokkói származású Aggad többször is járt Szíriában, ahol fegyveres kiképzést kapott az ottani iszlamistáktól.

A november 13-i támadások a Franciaország-Németország barátságos labdarúgómérkőzésnek helyt adó Stade de France stadionnál indultak. Bilal Hadfi, M. al-Mahmod és Ahmed al-Mohammad egyszerre érkeztek a stadionhoz, azonban elbúcsúzásuk után más-más bejáraton próbáltak bemenni, hogy a nézőtéren robbantsák fel magukat.

A Zouheir néven azonosított biztonsági ember, miután átvizsgálta al-Mohammadot észlelete, hogy valami furcsa kitüremkedés van rajta, így nem engedte be a stadionba. Az egyre idegesebb al-Mohammad végül azt üvöltötte, hogy Allah Akbar és felrobbantotta magát. A támadásban egyedül a biztonsági őr és a támadó halt meg. A másik két terrorista Bilal Hadfi és M. al-Mahmod, amint észrevette, hogy társuk felrobbantotta magát, már nem próbáltak bejutni a stadionba. Egyikük 21:30-kor, míg másikuk 21:53-kor robbantotta fel magát. A mérkőzésen Francois Hollande francia elnök is jelen volt.

Az összehangolt támadássorozat következő állomása a Canal Saint-Martin közelében lévő éttermek voltak. A stadion elleni támadás után tíz perccel jelentek meg itt az iszlamista terroristák, ahol az Allah Akbar kiáltások után tüzelni kezdtek és 15 embert öltek meg. Az AK–47-esekkel felszerelt terroristák ezután átrohantak a közelben lévő Bonne Biére-hez, valamint a mellette lévő La Cosa Nostra olasz étteremhez, ahol válogatás nélkül lőni kezdtek a vacsorázókra. Ebben a lövöldözésben öten haltak meg, nyolcat pedig megsebesítettek.

Három perccel a korábbi támadás után a fegyveresek már a La Belle Equipe étterem teraszán ülőket lőtték, mivel a csúcsidőben történt a támadás, az étterem tele volt. Itt 19 ember vesztette életét. Ezután a két fegyveres visszatért az autójához és elhajtottak.

21:40 perckor ismét robbanás történt: a Comptoir Voltaire kávézóban leült egy férfi, majd jelezte a pincérnek, hogy rendelne valamit. Mikor megérkezett a felszolgáló, a támadó azt kiáltotta, hogy Allah Akbar, majd a derekán elhelyezett robbanótölteteket beindította és felrobbantotta magát és a kávéházat. Egyedül a támadó halt meg, 15-en megsebesültek.

Ezzel a támadással egyidejűleg a támadók megérkeztek a Bataclan nevű koncertterembe, ahol másfél ezer ember hallgatta az Eagles of Death Metal nevű zenekar koncertjét. A nézők először azt hitték, hogy a lövések is csak a show része, azonban a sikolyok és a pánik után már mindenki számára világossá vált, hogy terrortámadás történt. A hivatalos adatok szerint 89 ember halt meg a koncert során. A fegyveres támadók közül kettő a robbanóövek aktiválásával vetett véget az életének. Szemtanúk szerint a terroristák végig az Allah Akbar mondatot üvöltötték.

A menekülő terroristák útközben több helyen lövöldöztek, azonban többségüket pár napnyi hajsza után sikerült elkapni. Legtovább Salah Abdeslam volt menekülőben, őt március 18-án sikerült elfogni a brüsszeli no-go zónában, Molenbeekben.