Mielőtt még belemennénk az események kronológiai átfutásába, szögezzünk le pár tényt. Természetesen szomorú látni, ahogy ég az őserdő, nyugodtan nevezhetjük katasztrófának is. Alapvető emberi érdek, hogy a lángokat megfékezzék, az ökoszisztéma pusztulását megelőzzék. Azonban a totális pánik nem megalapozott, az ügy és a terület érzékenysége és kényes ökológiai helyzete miatt nagyon is alkalmas a tömegek hiszterizálására és hergelésére. A lángok oltása helyett politikai háború folyt hetekig, a legelszomorítóbb, hogy a politikai baloldal pedig ezt az alkalmat is megragadta arra, hogy a globális klímaváltozás katasztrófájával riogasson, hogy elterelje a figyelmet az illegális migráció témaköréről. Politikai/gazdaságpolitikai egymásnak feszülés áll a háttérben, noha nem ez a világpolitikát is érintő feszültség okozta a tüzeket.

A médiát hetek óta azzal vádolják, hogy nem tudósít a tüzekről, „bezzeg a Notre Dame”, elhallgatás folyik, #mindmeghalunk, stb. A valóságban a helyzet az, hogy a média (nemzetközi és magyar is egyaránt) nagyon is tudósít a tüzekről, egészen a kezdetektől fogva. Persze ezt nehéz érzékelni a közösségi média, a Facebook és az Instagram egocentrikus bugyraiból. A nagy becsben tartott felhasználók ugyanis két aggódó #prayforamazonas poszt között nagyon is elfeledkeztek arról, hogy utánaolvassanak a történéseknek. Ehelyett nagy buzgón folyik a bűnbakkeresés, a média és a politikusok hibáztatása, a jóemberkedési és a nárcisztikus önigazolási verseny az Instagramon és a Facebookon. Mindenki villogtatja a fránya 1 dolláros adományról szóló „bizonyítványokat”, miközben azt sem tudják, hogy kinek és hova adományoztak, vagy hogy pontosan mire lesz felhasználva a pénze. Az elmúlt hetekben természetesen megnövekedett az adományszedőnek álcázott csaló és kamuoldalak száma is, akik mára annyi pénzt szedtek össze az emberek elvakult hiúsága miatt, hogy abból az összegből akár egy újabb őserdőt is ültethetnénk.

Mielőtt még hisztérikusan apokalipszist vizionálnák, higgadtan tekintsük végig a történéseken és vonjuk le a tanulságokat. Nézzük hát az eseményeket időrendben, hátha összefüggésekre is bukkanunk közben.

Minden azzal kezdődött, hogy...

Augusztus elején érkezett a hír, hogy tavaly júliushoz képest megháromszorozódott a kiirtott erdőterület nagysága az Amazonas vidékén. Erről a brazil nemzeti űrkutatási intézet (INPE) számolt be. Az intézet műholdas megfigyelő rendszere 2255 négyzetkilométernyi erdő kiirtását regisztrálta júliusban, szemben a tavaly júliusban észlelt 597 négyzetkilométerrel. Az erdőirtás felgyorsulásért a környezetvédők és a kutatók természetesen egyből Jair Bolsonaro januárban hivatalba lépett elnököt kezdték hibáztatni, mondván, az elnök bátorítja a fakitermelést és az állattartókat a térség gazdasági fejlesztése céljából. Válaszul Bolsonaro élesen bírálta a INPE által már korábban bemutatott adatokat, mondván azok pontatlanok és ártanak a dél-amerikai ország hírnevének. Mindezek után pedig leváltotta az űrkutatási intézet igazgatóját.

De beszéljünk egy kicsit Jair Messias Bolsonaróról. Jelenleg ő az az elnök, akire Brazíliának igazán szüksége van. Aki képes rendet teremteni az utcákon, aki fel meri venni a harcot a drogkartellekkel, és le mer számolni az elképesztő arányú bűnözéssel a dél-amerikai országban. Bolsonaro nemzeti és keresztény elkötelezettsége, filozófiája példaértékű, rend iránti elköteleződése pedig inspiráló lehet a fejlett világ országaiban is. Bolsonaro sok szempontból emlékeztet De Gaulle tábornokra, hiszen rendelvűségében hasonló iskolát követ, mint az egykori francia elnök. Bolsonaro tényleg úgy kellett az erőszaktól szétzilált Brazíliának, mint egy falat kenyér. (Megválasztásának fontosságáról annak idején az Origóra írtam egy hosszabb cikket, amit ITT olvashattok.) Érdemei mellett azonban tény, hogy Bolsonaro igencsak esetlenül manőverezik, ha ökológiai kérdésekről van szó, sőt az ügyet érintő nemzetközi politikai vitában hülyét is csinált magából, de erre majd később visszatérünk. Brazília feltörekvő gazdasági nagyhatalom, elképesztő mennyiségű természeti erőforrással. Így érthető, hogy miért nem tetszik a vezető gazdasági hatalmaknak (Németország és Franciaország), hogy Bolsonaro inkább Trumphoz közeledik Európa és Kína helyett. Mivel az amazonasi ökoszisztéma fennmaradása és megvédése mindig is kényes, néphiszterizáló erővel bíró kérdés volt a világpolitikában, ezért kézenfekvő volt, hogy az erdőtüzeket tematizálva csinálnak majd Bolsonaróból patás ördögöt, ezzel igencsak sok kellemetlenséget okozva a brazil elnöknek, gyengítve világpolitikai és belföldi megítélését. Időközben azonban maga Bolsonaro is elkövetett pár fatális kommunikációs hibát, ami miatt még sokáig rajtaragad az „erdőpusztító” stigma.

Fotó: AFP

A nyomásgyakorlást Németország kezdte

Augusztus 10-én a német kormány befagyasztotta a brazil erdőket és a faji sokszínűséget védő projektek támogatását. Ez első körben kb 11,4 milliárd forintnyi forráselvonást jelent.

A német kormány lépését Bolsonaro a következőképp kommentálta:

A brazil elnök szerint Németországnak saját területének újraerdősítésére kellene fordítania azt az összeget, amelyet megvont a brazil erdők fenntarthatóságát védő projektek támogatásától.

– hangoztatta Bolsonaro.

Mondani sem kell, hogy Bolsonaro elég bután belesétált a neki állított csapdába, hiszen kijelentései után Norvégia is nagy hirtelenjében felfüggesztette az erdővédelmi segélyek folyósítását Brazíliának.

– közölte Ola Elvestuen norvég környezetvédelmi miniszter. Így Bolsonarót ismét gaz erdőirtó fasisztaként könyvelték el a nemzetközi médiában, amit százalékpontokban is megérzett a brazil elnök. Ezután jött az igazán balfék húzás Bolsonaro részéről, aki Feröer szigeteki hagyományos cetvadászatról készült fotókkal és videóval próbált visszavágni Norvégiának, ezzel teljesen nevetségessé téve önmagát a világ közvéleménye előtt.

„Nézzék csak, milyen a Norvégia támogatta bálnamészárlás!” – írta a brazil elnök Twitter-oldalán a felvételek mellé, amelyeken az látható, amint sarokba szorított cetek százait verik agyon egy vértől vörös tengeröbölben. A baj csak az, hogy a felvételek nem Norvégiában, hanem a Dániához tartozó Feröer szigeteken készültek. Az igazsághoz mondjuk hozzátartozik, hogy Norvégiában is van cethalászat, hajóról, szigonnyal vadásznak bálnára, legtöbb esetben csukabálnára. Bolsonaro visszavágása tehát igencsak félrement, jobban tette volna, ha az Északi-sarkvidéken folytatott kőolaj-kitermeléssel támadja a norvég kormányt.

Fotó: AFP

Augusztus 20. környékén rekordszámú, 72 843 erdőtüzet észlelt idén az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet. Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Azonban itt fontos megjegyezni, hogy ezek az erdőterületek legtöbb esetben állami vagy magán erdőgazdaságok és mezőgazdasági vállalatok kezében vannak. Tehát legtöbb esetben nem az őserdő ég, hanem mezőgazdaság által hasznosítandó területek. A probléma az, hogy az emberi hanyagság, és a brazil mezőgazdaság fejletlensége miatt az tűz sokszor átterjed az őserdőre is, ami viszont komoly problémákat okoz.

Ki okozza a tüzeket és miért?

Fotó: AFP

Szögezzük le: tudósok is megerősítették, hogy a globális klímaváltozásnak SEMMI KÖZE nincs az erdőtüzekhez. A száraz időszakokban vannak spontán erdőtüzek az esőerdőben, de ezek a magas páratartalom és nedvesség miatt gyorsan kimúlnak. De akkor mi/ki okozza a tüzeket? Az augusztus a brazil mezőgazdaságban a tüzelési szezon. Ilyenkor a gazdaságok területén található erdőket gyakran felgyújtják, hogy utána a friss termőföldet bevessék, vagy legelőket hozzanak létre az erdők helyén. Tény, hogy Bolsonaro a mezőgazdaság fejlesztése céljából engedélyt adott a kitermelés és tüzelés bővítésére, így szaporodott el nagyobb területen a tűz. Fontos megjegyezni, hogy a korábbi évekhez képest ez a tűz még mindig nem olyan nagy arányú, mint például 2016-ban, 2012-ben vagy 2005-ben. És itt hívnám segítségül Apáti Bencét, hogy elmagyarázzon nekünk egy grafikont.

Visszatérve az erdőtüzek megítéléséhez, érdemes félrerakni a hisztériát és belegondolni pár dologba. Szögezzük le, a mezőgazdasági céllal használt erdők égése is szomorú látvány minden esetben, az őserdő lángba borulása pedig még ezerszer szívfájdítóbb. A rombolás, pusztulás sosem szép látvány. Ami a brazíliai tüzek terjedésében a legbosszantóbb, az az emberi hanyagság, a mohóság és a kapzsiság. Figyelmetlenül, kellő felkészültség nélkül égetnek erdőket, a tűz pedig sok esetben átterjed a vadonra, az esőerdőkre is. És hogy ez miért van? Azért mert Brazília bizony bármennyire is gazdag a természeti kincsek terén, még mindig a harmadik világ egyik országa. A harmadik világot pedig azért nevezik harmadik világnak, mert fejletlen. Nemcsak technológiailag, hanem a higiéniához való hozzáállásban, az iparban, a mezőgazdaságban, és bizony a környezettudatosságban is. Annak idején Európában is rengeteg erdőt vágtak ki és égettek fel, hogy termőföldeket nyerjenek, ez vezetett ahhoz a fejlettséghez és modernitáshoz, aminek hála ma Európában azt tudjuk mondani, hogy sokkal környezetbarátabb módon zajlik a mezőgazdasági termelés.

Fotó: AFP

De vissza Brazíliához. Adott egy 210 milliós ország, ami fejlődéséhez kénytelen kihasználni természeti adottságait. Mondhatnánk nekik, hogy „légyszi ne fejlesszétek a gazdaságotokat”, mert aggódunk az Amazonas-medence miatt (btw. valószínűleg ekkor indulna meg Brazíliából egy több milliós migrációs hullám Európa és az USA felé), de Brazíliában is emberek élnek, akik szeretnének fejlődni, gazdagodni. Ezért csak reménykedhetünk abban, hogy Brazília mezőgazdasága a közeljövőben fel tud zárkózni az európai szinthez, igényességhez és körültekintő szemlélethez. A fejlődés mindenkinek az érdeke, hogy a brazilok minél előbb ráálljanak a környezettudatosabb termelésre. Kérdés, hogy ez sikerül-e valaha? A természeti erőforrások kitermelésének kérdése mindig is a 22-es csapdája volt a politikában. Hiszen mi a fontosabb? A gazdasági fejlődés vagy az ökológiai lábnyom minimumon tartása? Természetesen mindkettő ugyanolyan fontos, csak sokszor a kettő együtt lehetetlen. Bolsonaro azt ígérte, fejleszteni fogja Brazília gazdaságát, munkát ad az embereknek, és ilyenkor egy fejlődő országban felhalmozott tudás híján kénytelenek a természeti erőforrásokhoz nyúlni. Továbbá fontos morális kérdés: kinek van felhatalmazása gátolni vagy ellenezni egy szuverén ország fejlődéshez való jogát? A választ tudjuk, hiszen bizonyos nagyobb fajsúlyú világpolitikai szereplők gyakran érzik magukat felhatalmazva, hogy felfejlesszenek vagy éppen romba döntsenek egy országot.

Bolsonaro szó szerint bírálatcunamival találta szembe magát az elmúlt hetekben, a világpolitika több szereplője is próbált nyomást gyakorolni a brazil elnökre. A bírálatokra válaszként Bolsonaro nemrégiben a következőt nyilatkozta:

Fotó: AFP

Kemény szavak, Bolsonarónak azonban nem volt kézzel fogható bizonyítéka arra, hogy állítását igazolja. Mindezek után, múlt csütörtökön Bolsonaro ismét ellentámadásba lendült, és Brazília belügyeibe történő beavatkozással vádolta meg azokat az államokat, amelyek anyagilag segítik Brazíliát az esőerdőtüzek elleni harcban.

– mondta Facebookon élő közvetítésben a brazil elnök. Nem sokkal korábban ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy Brazíliának nincs elegendő forrása az erdőtüzek visszaszorítására. Szerencsére pár nappal később megjött Bolsonaro esze, és engedélyezte, hogy a hadsereg is közreműködjön az esőerdőtüzek megfékezésében. Ezek után Trump is bejelentkezett Bolsonarónál, hogy segítő jobbot nyújtson a tűz elleni harcban. Sőt, még Ferenc pápa is beszállt a buliba. A katolikus egyházfő arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a lángok mielőbbi eloltásáért, mert az amazonasi erdőségek létfontosságúak a bolygó számára.

Fotó: AFP

A gyarmatosítók aggódnak

Múlt pénteken Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit kormányfő is aggodalmának adott hangot a brazíliai esőerdőkben pusztító rekordszámú tűz miatt, és sürgették, hogy az ügy kerüljön napirendre a világ gazdaságilag legfejlettebb hét országát tömörítő G7-csoport csúcstalálkozóján Franciaországban. És természetesen napirendre is került. Hétfőn jelentették be, hogy azonnali, 20 millió dolláros segélyt nyújtanak a G7-országcsoport tagjai az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazonasi esőerdő védelmére. Az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz.

Bolsonaro továbbra is be van feszülve, a brazil kormány elutasította a segélyt

Bolsonaro először óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Az elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott „nemzetközi válság” ügyével. Bolsonaro szerint ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne. A brazil államfő hétfőn még regionális megoldást szorgalmazott, keddre virradóra azonban a brazil kormány még keményebben lépett fel: elutasította a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét.

Kié a felelősség?

Nincs nehéz dolgunk, ha a címben is feltett kérdésre válaszolni akarunk. Lokálisan természetesen azoké a gazdáké, akik hanyagságuk miatt hagyták továbbterjedni a tüzeket, hiszen ezzel bűncselekményt követtek el. De a legnagyobb felelősség a politikusoké, leginkább Macroné és Bolsonaróé, akik belementek ebbe a politikai vagdalkozásba ahelyett, hogy már rég eloltották volna a tüzet.