Az újság internetes felületén hétfőre virradóra megjelent interjúban Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság kisebbségi oktatási és a nyelvhasználati kérdésekkel egyaránt foglalkozik. Ma a problémák egyikét az Európa Tanács ajánlásainak elfogadása jelenti. Példaként hozta fel azt, hogy az ukrán nyelvtörvény különválasztja az Európai Unió nyelveit a többi nyelvtől, ami arról árulkodik, hogy Kijev nem egyforma politikát folytat a különféle kisebbségek irányába, beemelve ezzel a diszkrimináció elemeit.

Fotó: AFP

Zannier azt mondja, hogy a főbiztosság az ukrán nyelvtörvény elfogadása előtt konzultációkat folytatott az ukrán parlamenti bizottságokkal, és most is foglalkozik egyes „torzítások” kijavításával az elfogadott törvényben. A főbiztos hangsúlyozza, hogy Kijevnek jogában áll államnyelvként beszélni az ukrán nyelvről, de három dolog is aggodalomra ad okot az új nyelvtörvényben. Egyrészt egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére. Másrészt az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, és nem ösztönzőleg, bátorítással, ahogyan azt az EBESZ szeretné. Emellett a törvény úgy lett elfogadva, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. A főbiztos célszerűnek tartaná egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, amely révén lehetővé válna a kisebbségek aggodalmainak figyelembevétele.

Az orosz lap elsősorban az orosz nyelv helyzetével kapcsolatos problémákról kérdezte Zanniert, megjegyezve, hogy ez az egyik alapvető nézetkülönbség Moszkva és Kijev között. A főbiztos közli, hogy hamarosan Ukrajnába látogat, ahol – mint mondja – minden megváltozott, más a politikai légkör, a kormány és az elnök is. Megjegyzi, hogy a korábbi kijevi vezetéssel meglehetősen „nyílt munka folyt”, de „nem volt egyszerű”. Reményét fejezi ki, hogy az új vezetéssel kevésébe lesz bonyolult az együttműködés. A lap azt tudakolta Zanniertől, hogyan lehet elkerülni a kisebbségi kérdés átpolitizálását.

– mondta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa.

A kisebbségek által sokat bírált ukrán nyelvtörvény július közepén lépett hatályba. A parlament sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el, Petro Porosenko volt államfő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt (Zelenszkij öt napra rá tette le a hivatali esküt).

A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük az felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy a jogszabály tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait – írja az MTI.