Továbbra is az Iszlám Állammal és más terrorszervezetekkel való együttműködéssel gyanúsítják a céget, de az emberiesség elleni bűntettben való bűnrészesség vádját ejtette a párizsi fellebbviteli bíróság.

A Lafarge ellen (amely 2015-ben egyesült a svájci Holcimmel) 2018 márciusában indult eljárás Franciaországban terrorizmus finanszírozásának gyanújával, miután kiderült, hogy a cégcsoport fegyveres csoportokkal kötött egyezséget Szíriában, hogy fenntarthassa ottani tevékenységét 2014-ig. A cementgyártó helyi leányvállalata mások mellett az Iszlám Állammal állapodott meg erről 2013-ban.

A gyanú szerint a Lafarge kőolajat is vásárolt a dzsihadistáktól (akik 2013 júniusától tartották ellenőrzésük alatt a stratégiai tartalékok jelentős részét), megsértve ezzel az Európai Unió 2011-ben életbe léptetett embargóját.

A nagyvállalatot 2018 júniusában emberiesség elleni bűntettben való bűnrészességgel is megvádolták a vizsgálóbírók, ami ellen a Lafarge fellebbezett. A párizsi fellebbviteli bíróság helyt adott a fellebbezésnek, és ejtette a vádat, a terrorizmus finanszírozása, az embargó megsértése és mások életének veszélyeztetése miatt azonban fenntartotta a gyanút.

A Lafarge szíriai leányvállalata, a Lafarge Cement Syria 2011 és 2015 szeptember között a belső könyvvizsgálói jelentés szerint mintegy 13 millió eurót utalt át szíriai fegyvereseknek azért, hogy tovább működhessen az országban. Az összeget adó formájában fizették ki a fegyvereseknek a dolgozók és az áru szabad áramlásának szavatolására. A finanszírozási vádakon túl a gyanú szerint a terrorszervezet közvetlenül is vásárolt cementet a vállalattól.

A vámhatóság korábbi vizsgálata megállapította, hogy a Lafarge francia vezetősége jóváhagyta a dzsihadista csoportok finanszírozását, a tranzakciókat hamis számlákkal fedezték. Bruno Lafont elnök-vezérigazgató azonban mindeddig tagadta, hogy tudott volna a kenőpénzekről. Tanúvallomások szerint a Lafarge a francia hatóságok engedélyével döntött úgy, hogy a dzsihadisták előretörését követően is folytatja tevékenységét Szíriában. Frédéric Jolibois gyárigazgató kihallgatásán azt állította, hogy folyamatos kapcsolatban állt a francia külügyminisztériummal és a titkosszolgálatokkal.

A vállalat nyolc vezetője ellen is eljárás indult, köztük Bruno Lafont ellen is, aki 2007 és 2015 között vezette a cégcsoportot. Közülük hárman fellebbeztek az ügyészségi vizsgálat ellen, de kérelmüket elutasította a fellebbviteli bíróság.