A német FAS napilap még vasárnap számolt be arról, hogy az Európai Bizottság (EB) elégedetlen azzal, ahogy Németország intézi a menekültügyeit. Brüsszel aggályosnak találta, hogy 2014-ben összesen 128 ezer olyan migráns volt az országban, akik nem rendelkeztek tartózkodási engedéllyel, s ezek közül csak alig 34 ezer embert szólítottak fel a távozásra. Ráadásul ennek 12 ezer ember nem is tett eleget. A bizottság szerint a német bevándorláspolitikai gyakorlat szokatlanul slendrián. Az idén július végéig beadott 218 ezer menekültügyi kérelmekből csak 156 ezer ügy adatait töltötték fel az EU központi rendszerébe.

Az EB panaszai rávilágítottak a német hatóságok túlterheltségére, illetve arra, hogy a tartományi kormányok képtelenek következetesen végrehajtani az előírásokat. Ennek pedig politikai és társadalmi okai is vannak. Németországban sok egyházi és civil szervezet is rossz szemmel néz a kitoloncolás intézményére, mivel azt nem tartják egy demokratikus államban elfogadhatónak. Sok esetben pedig nyilvánvalóan nehéz „utolérni” az országban jogosulatlanul tartózkodó személyeket, mivel nem hajlandóak együttműködni a hatóságokkal.

A szövetségi kormány a helyzet láttán gyors javulást szeretne elérni. Ennek is köszönhető, hogy kedden megtárgyalták és elfogadták a bevándorlási törvény reformjavaslatát. Az új javaslat ezt tartalmazza:

• az eljárások felgyorsítása
• a rossz ösztönzők kiküszöbölését a menekültügyi rendszerben
• tartományok pénzügyi terheinek enyhítése
• menekültek jobb integrációja
• a jogcímre nem jogosultak gyorsabb és eredményesebb kitoloncolása
• 5 milliárd eurót elkülönítettek a migránsválságra
• 2018-ig felfüggesztettek néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban hozhassanak létre menekültszállókat

A tervek szerint a javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalja majd a német alsó- és felsőház, illetve elfogadásuk esetén november 1-jén életbe is lép az új menekültügyi eljárásról szóló törvény.

(mti)