Donald Trump igazságügyminiszter-jelöltje le fog számolni a radikális iszlám terrorizmussal
2017.01.10. 20:28
Donald Trump igazságügyminiszter-jelöltje, Jeff Sessions azt ígérte, hogy meg fogja állítani az illegális bevándorlást, erősebben fog küzdeni a "radikális iszlám terrorizmus" ellen, meg fogja állítani a fegyveres erőszakot, garantálni fogja a szavazati jog védelmét és javítani fog a rendőrség és a lakosság kapcsolatán.
A politikust – akit a szenátus egyik legkeményvonalasabb republikánusaként tartanak számon – tüntetők várták a washingtoni Capitolium előtt. A Ku Klux Klan-ruhába bújt tüntetők az alabamai szenátort néhány – évtizedekkel korábban tett – kijelentése miatt rasszizmussal vádolták meg – írja az MTI.
Ez nem folytatható tovább. Alapvető polgári jog, hogy az ember biztonságban érezhesse magát az otthonában és a közösségben, ahol él"
– szögezte le. A leendő miniszter változások ígért e tekintetben.
A leendő igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy csodálja az alkotmányt és elkötelezett a jogállam iránt.
A miniszterjelölt meghallgatását a teremben két tüntető is megzavarta. Egyikük azt kiáltozta, hogy Sessions "visszahozza a fehérek uralmát Délen". A rendzavarókat a capitoliumi rendőrség jelenlévő tagjai kivezették a teremből.
Condoleezza Rice, volt külügyminiszter – az Egyesült Államok első afroamerikai külügyminisztere – levelet is írt a szenátus igazságügyi bizottsága vezetőjének, Chuck Grassley, iowai republikánus politikusnak, s a levélben hangsúlyozta, hogy Sessions "sokat dolgozott azon, hogy megszüntesse a rabszolgák leszármazottai elleni előítéletességet és igazságtalanságot" Alabamában. Rice megjegyezte azt is, hogy Jeff Sessions volt a fő szorgalmazója Rosa Parks polgárjogi aktivista kongresszusi kitüntetésének. A volt külügyminiszter barátjának nevezte az alabamai szenátort és leszögezte, hogy "nagyon csodálja" őt.
Cory Booker, New Jersey szenátora – egyike a szenátus három afroamerikai tagjának – máris azt nyilatkozta, hogy ő szerdán nem szavazza meg Sessions miniszteri kinevezését. Közleményében Booker Sessions polgári jogokra vonatkozó szerinte aggasztó megjegyzéseire, valamint tervezett büntetőjogi reformjára hivatkozott, és döntését "lelkiismereti kérdésnek" nevezte.