Az amerikai szövetségi ügyészek bűnügyi vizsgálatot folytatnak a Facebook ellen.

A vizsgálat fókuszában olyan adatszolgáltatási megállapodások állnak, amelyeket a Facebook globális cégekkel kötött.

A vizsgálat során legalább két nagy, okostelefonokat és más kütyüket gyártó cégektől kértek be adatokat – írja a The New York Times két, névtelenséget kérő forrásra hivatkozva, akik ismerik a bekért adatok tartalmát. A két szóban forgó cég partnerséget kötött a Facebookkal, így több száz millió felhasználó személyes adataihoz jutottak hozzá.

A két cég csak a jéghegy csúcsa: a Facebook összesen 150-nél is több nagy, globális céggel kötött adatszolgáltatási megállapodásokat, köztük például az Amazonnal, az Apple-lel, de a Microsoft és a Sony sem maradt ki. Vannak kakukktojások is, mint például a Royal Bank of Canada. A megállapodások alapján a cégek láthatták bármely személy ismerőseit, elérhetőségeit és minden más adatát. Olyan adatokhoz is hozzáférhettek, amelyeket a felhasználó direkt nem tett nyilvánossá.

A Facebook szóvivője közölte, hogy a vizsgálatok során együttműködnek a hatóságokkal, vallomásokkal, kérdések megválaszolásával segítik a munkát.

A vizsgálat egyelőre nem nyilvános. A Times arról ír, hogy nem teljesen világos, hogy pontosan mi is a vizsgálat tárgya, hiszen a korábbi, Cambridge Analytica-botrány miatt már amúgy is vizsgálódtak a hatóságok a cégnél. Az igazságügyi minisztérium és a vizsgálatot folytató New York-i ügyészség irodája nem válaszolt a feltett kérdésekre.

A jelenlegi botrány még a Cambridge Analyticánál is keményebb. Arról van szó ugyanis, hogy azok a globális cégek, amelyek megkötötték az adatszolgáltatási megállapodást a Facebookkal, egyedi felhasználók minden adatához hozzáfértek. Vagyis a cégek belenézhettek munkavállalóik, vagy a hozzájuk felvételizők teljes facebookos tevékenységébe. Hozzáfértek a személyes információikhoz, az üzeneteikhez, mindenhez. Attól függetlenül, hogy a felhasználók milyen beállításokat használtak. (Például lehetőség van egyes posztoknál beállítani, hogy "csak én", vagyis a fiók tulajdonosa láthassa. A cégek az ilyen posztokat is megtekinthették).

A beállítások eddig elképzelhetetlen dolgokat is lehetővé tettek. A Microsoft Bing keresője például képes volt arra, hogy feltérképezze bármely Facebook-felhasználó baráti körét, még akkor is, ha a felhasználó azt állította be, hogy a Facebook-ismerőseinek körét csak ő láthassa. Az Amazon arra használta a megállapodást, hogy minél több felhasználó elérhetőségeit szerezze meg. Az Apple azt is megoldotta, hogy a felhasználók még az adatlekérések nyomát se találják meg.

Ebben az esetben nyilvánvaló jogsértésekről beszélünk. A felhasználók adatainak kiadása beleegyezésük nélkül bűncselekmény. Emellett ezek a megállapodások ellentmondanak Mark Zuckerberg korábbi állításainak is, amelyek szerint a cég már rég leszámolt a hasonló gyakorlattal.