Az ír-északír határ fizikai ellenőrzése kapcsán megy a huzavona.

Theresa May arra kapott felhatalmazást a brit alsóház keddi szavazásán, hogy tárgyalja újra az ír–északír határ fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldást, az úgynevezett backstopot az Európai Unióval. A konzervatív és unionista párti képviselők most felsorakoztak a kormány mellett, de csak abban az esetben támogatják, ha a backstop mechanizmusa helyett más megoldás kerül bele a megállapodásba – írja a hirado.hu.

A szavazás után néhány perccel Brüsszelből meg is érkezett a válasz. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szóvivője által kijelentette:

A kilépési egyezmény legérzékenyebb pontja az ír–északír határ ügye, mert a londoni kormány mindenképp el szeretné kerülni, hogy határellenőrzés legyen az EU-tagállam Írország és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország között.

A backstop-mechanizmus értelmében az Egyesült Királyság közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni.

Azonban sem a brit kormány, sem az EU nem akarja életbe léptetni ezt a mechanizmust, ha nem szükséges. Sokan ugyanis úgy vélik, ha ez megtörténik, az Egyesült Királyság akár véglegesen vámunióban maradhat az EU-val.

Azért kellett egy bizonyos úgynevezett „védőhálót” elfogadnia az Európai Uniónak, és azért kellene egyetértenie ezzel az Egyesült Királyságnak is, mert nem tudni, hogyan alakul a jövőbeni kapcsolat a két fél között – fogalmazott Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette, ha nem sikerül a másfél éves átmeneti időszakban megállapodni, továbbra is szükséges, hogy ez a „védőháló”, azaz a vámunió fennmaradjon.

Gálik Zoltán beszélt arról is, hogy nemcsak a vámunió és a kemény határ jelent problémát, hanem hogy egy piaci szabályozási környezetben kell maradnia Észak-Írországnak, amely egy idő után eltérne az Egyesült Királyság többi részétől. A konzervatívok ezt sem szeretnék, mert ez azt jelentené, hogy megsérülne az Egyesült Királyság alkotmányos egysége.

Emlékeztetett, a keddi szavazáson a konzervatívok végül is belementek abba, hogy hajlandók a másfél éves átmeneti időszakot akár két és fél évre is kitolni (2021 végéig), és biztosítani az európai állampolgárok minden jogát, de cserébe elkerülnék a backstop-megoldást.

Gálik megjegyezte, mindenképp biztató, hogy egy valószínűleg törvényre emelkedő nem kötelező érvényű parlamenti határozat értelmében, szeretnék elkerülni a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

A megállapodásban gyakorlatilag egy pont van csak, amelyet szeretnének a britek módosítani, de a kérdés, ha ebbe belemenne az EU, és újratárgyalná az adott pontot, akkor akár az EU is indítványozhatná egyes kérdések újratárgyalását a britekkel – mondta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a rádió műsorában.

Megjegyezte, ennek nyomán pedig egy ismételten végtelennek tűnő egyezkedéssorozat indulna el, és akár ki is futhatnak az időből.

Gálik Zoltán elmondta, a belső jogrendszer részeként még további 6-7 törvényt kellene elfogadni, hogy kilépjen az Egyesült Királyság az EU-ból. Theresa May most valószínűleg Brüsszelbe utazik, hogy újból megnyissa a tárgyalásokat, de véleménye szerint a kötelező érvényű jogi dokumentumon azonban már nem lesz semmilyen változtatás. Felvetődik azonban a kérdés, ha nem sikerül lezárni a tárgyalásokat másfél év alatt, akkor miért sikerülne két és fél év alatt?

Abban az esetben, ha Theresa May úgy tér vissza Brüsszelből, hogy továbbra sem sikerült megállapodásra jutni, akkor egy új helyzet állhat elő. Megpróbálják elhalasztani a Brexit időpontját, amelynek a kérdése már többször is felvetődött – közölte Pócza.