Mint arról már beszámoltunk, Macron népszerűsége történelmi mélységbe süllyedt. Az adatok szinte egyszerre láttak napvilágot, hét különböző közvélemény-kutatás is ugyanazt a tendenciát mutatta ki: Macron munkájával egyre kevésbé elégedettek a franciák.

Az Ouest France napilap a hét kutatás eredményéből átlagot vonva azt írta, hogy mindössze a franciák 36,3 százaléka "elégedett" az elnök teljesítményével, amely átlagosan 3,1 pontos csökkenést jelent júniushoz képest. Tavaly ilyenkor az elnök még a franciák 50 százalékának támogatását élvezte.

A népszerűség csökkenése biztosan visszavezethető az úgynevezett Benalla-ügyre.

Mint kiderült, 2018 májusában egy tüntetésen Alexandre Benalla, a francia elnök biztonságáért felelős szakember megfigyelőként részt vett egy tüntetésen – legalábbis ez volt a hivatalos álláspont. A demonstráción készült felvételeken ugyanis az látható, ahogy Benalla rohamsisakot viselve éppen üti-vágja a tüntetőket.

A történtek után Benallát fizetés nélküli kényszerszabadságra küldték, az esetet pedig nem hozták nyilvánosságra. Ám vélhetően Macronnak akadt egy haragosa, ugyanis július közepén mégis kipattant az ügy és a marokkói származású testőrt tettlegességgel és a hatósági eljárásba való beavatkozással, rendőrségi megkülönböztető jelvények és videofelvételek jogosulatlan használatával, illetve szolgálati titkok kiszolgáltatásával vádolták meg.

Az ügyben mindinkább elharapóztak a pletykák, egyes lapok olyan értesülések birtokába is jutottak, hogy a testőrnek a francia állam vásárolt házat – mint kiderült, ez nem volt igaz. Mindebből úgy tűnt, hogy Macron és Benalla között mély, bizalmi viszony van, amelyből anyagi előnyei is származtak a testőrnek. Sőt, az is felmerült, hogy Macron és Benalla kapcsolata már több, mint barátság. Az elnök végül szükségét érezte, hogy kimondja:

Macron költekező életmódja sem nyerte el a franciák tetszését. Tavaly augusztusban derült ki, hogy az elnök mintegy 26 ezer eurónyi közpénzt költött el csak sminkre 3 hónap alatt.

Habár Macron nyilvánosan vállalta a felelősséget a Benalla-ügyért, ám ugyanakkor hevesen kritizálta a sajtót, amiért felfújja az ügyet. Az erre vonatkozó kijelentései miatt is heves kritikákat kapott.

Kedden a Macron által kinevezett kormánynak még két bizalmatlansági indítványt is túl kell élnie. A bizalmatlansági indítvány, amennyiben a képviselők többsége azt megszavazza, a kormány lemondását eredményezi. Ebben az esetben az elnöknek egy másik miniszterelnököt kellene kineveznie. A jobboldali republikánusok és a baloldali pártok külön-külön benyújtanak majd egy-egy bizalmatlansági indítványt.

Macron pártjának stabil többsége van a parlamentben, így az indítványok valódi veszélyt nem jelentenek a jelenlegi francia kormányra, ám nem mutat túl jól, hogy az ellenzék ilyen szinten elvesztette a bizalmat a francia kormányban.