Svédországban hatalmas költségeket emészt fel a harmadik világból érkező – főként muszlim – migránsok befogadása. Az integrációval kapcsolatos kiadások fedezésére bevett gyakorlat, hogy a település önkormányzata megemeli a helyi adókat, így gyakorlatilag az őshonos svédek a saját vagyonukból finanszírozzák a más etnikumú bevándorlók lakhatását, étkeztetését és a különféle integrációs programokban való részvételét.

Igen ám, csakhogy az adókat sem lehet a végtelenségig megemelni, illetőleg egy kisebb településen – a lakosok számából kifolyólag – eleve korlátoltak a lehetőségek, így állhatott elő az a nem mindennapi helyzet is, hogy a norvég határtól nagyjából egy óra autóútra lévő Bengtsfors csődöt jelentett.

Bengtsfors festői környezetben fekszik, de a migránsok rontják az összképet

A piciny, 3 ezer fős település önkormányzata a svéd kormánynak írt levelében kerek perec elismerte, hogy azért folyamodnak gyorssegélyért, mert az elmúlt időben a falu kapacitásaihoz mérten túl sok migránst fogadtak be,

A jobbközép Mérsékelt Párt helyi politikusa, Stig Bertilsson a svéd közmédiának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy bár logikus elgondolás, hogy az újonnan érkező migránsok adózása révén kompenzálni tudja egy önkormányzat az integrációs kiadások miatt kialakult hiányt, de a bevándorlók általában nehezebben vagy egyáltalán nem állnak munkába, ebből kifolyólag legfeljebb hosszú távú bevételekről lehet beszélni.

Bertilsson szavait alátámasztják a Svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálat (Arbetsförmedlingen) adatai is, melyek tanúsága szerint

Bengtsfors község számára az újabb adóemelés sem jelenthet megoldást (a településen már így is Svédország 10. legmagasabb adókulcsa sújtja a lakosokat), kizárólag a központi kormányzat pénzügyi támogatása segíthet a helyi önkormányzat problémáján.