Cameron: nem szeretem Brüsszelt
Horváth József György
2016.02.20. 18:39
A britek június 23-án döntenek népszavazással Nagy-Britannia EU-tagságáról. Cameron már biztosan a bennmaradás mellett fog kampányolni, de a pénteki brüsszeli megállapodás által nyújtott reformok még nem jelentenek biztosítékot a britek maradására. A kocka még bármikor fordulhat, de az elsõ menetet biztosan Cameron nyerte. Kihúzta a briteket a unió harapófogójából.
Cameron a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában közölte:
a kabinetülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja.
Elmondása szerint az egyes kabinettagok meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg. Erről a kompromisszumos megoldásról már korábban, a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés.
Eddig Michael Gove igazságügyi miniszterről, Iain Duncan Smith munkaügyi miniszterről, a Konzervatív Párt korábbi vezetőjéről és miniszterelnök-jelöltjéről, John Whittingdale kulturális miniszterről, Chris Graylingről, a londoni alsóház vezetőjéről és Theresa Villiers északír-ügyi miniszterről lehet tudni, hogy a kampányban a kilépés mellett fog érvelni.
A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről, de a brit sajtó már Cameron szombati bejelentése előtt gyakorlatilag tényként kezelte azt az értesülést, hogy a referendumot a legnagyobb valószínűséggel június 23-ára írja ki a kormány.
Az időpont nagyjából egyenlő távolságra van a tavaszi angliai helyhatósági és skóciai parlamenti választások, valamint a brit politika július végén kezdődő nyári vakációja között. A népszavazási dátum ismertetésének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfőinek péntek éjjel befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció szorosabbra vonásának folyamatában.
A referendumnak egy rendkívüli horderejű járulékos tétje is van. Ha ugyanis a júniusi EU-referendumon a britek többsége a kilépésre voksol, abban az esetben gyakorlatilag teljesen bizonyosra vehető, hogy újból napirendre kerül a skót függetlenségi népszavazás. Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal, és David Cameron a voksolás másnapján kijelentette, hogy a skót függetlenség kérdése egy nemzedéknyi időre, sőt talán végérvényesen rendeződött. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint azonban a kérdés nem ennyire egyszerű. Sturgeon többször hangoztatott álláspontja szerint ugyanis ha a skótok többsége a brit EU-népszavazáson az EU-tagság mellett voksol, miközben az Egyesült Királyság összlakosságának többsége a kilépésre szavaz, akkor elkerülhetetlenné válhat az újabb referendum kiírása a skót függetlenségről. Mindezek alapján a júniusi népszavazás kettős tétje az, hogy a 2020 májusában esedékes következő brit parlamenti választások idején az Egyesült Királyság az Európai Unió, Skócia pedig az Egyesült Királyság tagja lesz-e még.
A népszavazás időpontját ismertető szombat délutáni nyilatkozatában David Cameron kijelentette: Nagy-Britannia nagyobb biztonságban van a megreformált Európai Unióban, mivel az EU tagjaként a világ egyik legnagyobb szerveződésében tud vezető szerepet betölteni.
Cameron szerint az is Nagy-Britannia EU-tagságát indokolja, hogy a brit üzleti szféra így fér hozzá maradéktalanul az unió egységes piaca jelentette szabadkereskedelmi térséghez. Hozzátette:
ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, azzal saját gazdaságát és nemzetbiztonságát sodorná veszélybe."
Azok, akik Nagy-Britannia távozását szeretnék az EU-ból, nem tudják megmondani, hogy a brit vállalatok a kilépés után is hozzáférnének-e az EU egységes piacához, sem azt, hogy a brit munkahelyek biztonságban lennének-e, és azt sem, hogy mennyivel emelkednének az árak - fogalmazott a brit kormányfő.
Nem szeretem Brüsszelt, Nagy-Britanniát szeretem. Az elsők között vagyok hajlandó kijelenteni, hogy Európán még sok javítanivaló van, és a reformfeladatok nem értek véget a pénteki brüsszeli megállapodással"
- mondta David Cameron.
Azt nem mondom, hogy Nagy-Britannia nem tudna talpon maradni az Európai Unión kívül. A kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy Nagy-Britannia biztonsága és jóléte a megreformált EU-n belül vagy az unión kívül lenne-e nagyobb eséllyel garantálható."
Cameron szerint a Brüsszelben elért egyezség alapján Nagy-Britannia abba a különleges helyzetbe került, hogy élvezheti az EU-tagság minden előnyét, viszont nem kell részt vállalnia az uniós integráció olyan elemeiben, amelyek nem megfelelők számára. Ennek alapján Nagy-Britannia soha nem csatlakozik az euróövezethez, soha nem kell részt vennie bajba került euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem lesz része a belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetnek, sem bármely EU-hadseregnek és általában semmiféle európai szuperállamnak.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
