Brutálisan korlátozná a kisebbségi nyelvhasználatot Románia német elnöke
Pörge Béla
2018.08.05. 12:29
Ritkán igaz ennyire egy régi mondás, de Klaus Johannis románabb akar lenni a románoknál is.
Klaus Johannis, Románia szász államfője megtámadta az alkotmánybíróságon az ország közigazgatási törvénykönyvét. Johannis számos részt kifogásolt a módosítások között, köztük az anyanyelvhasználatról szóló részeket is.
Az új törvény részben 17 éve működő gyakorlatokat rögzítene, részben új jogokat adna a Románia területén élő kisebbségeknek – így a szászoknak is egyébként.
Cseke Attila kisebbségjogi szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy aggasztónak találja,
hogy Klaus Johannis államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el – írja a Krónika.
Cseke szerint a nemzetközi jogrendszerre épülő érvrendszerrel kell megvédeni a törvénytervezetet az alkotmánybíróság előtt.
Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét"
— mondta Cseke.
Ezeket a jogokat egyébként 2001 óta biztosítja a korábbi közigazgatási kódex, és most pont egy kisebbségi támadta meg ezeket, ez az igazán aggasztó az RMDSZ frakcióvezetője szerint.
Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás"
– tette hozzá.
Klaus Johannis ezzel a lépésével a szerzett jogok megtartásával sem ért egyet. Teszi mindezt úgy, hogy mielőtt elnök lett, egy erdélyi német pártban politizált.
Az elnök legfőbb érve egyébként az, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv. Közben a nemzetközi jogban egy elfogadott alapelv, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem csorbítja a hivatalos nyelvhasználatot. Európa számos országában nem okoz ez gondot.
Johannis szerint alkotmányellenes az a gyakorlat, miszerint ott sem tilos a kisebbség anyanyelvének használata, ahol nem kötelező. Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása (a küszöbérték felett).
A német származású elnök azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy az önkormányzati képviselők a saját nyelvükön szólaljanak fel, szerinte a hivatalokban kizárólag a román nyelvet kellene használni.
Johannis érvelése szerint tehát például a székelyudvarhelyi városházán, ahol csak magyar képviselők vannak, románul kellene értekezni, vitatkozni. Szép lenne...
Amennyiben az alkotmánybíróság helyt ad Johannis agymenésének, a kétnyelvű köztéri táblák is eltűnhetnek, de a hivatalokban sem lesz kötelező magyarul tudni az alkalmazottaknak ott sem, ahol a lakosság többsége magyar.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
