Brüsszel tovább szívatja a lengyeleket az igazságügyi reform miatt
2018.03.29. 22:28
A lengyel bíróságok munkáját érintő reformintézkedések nem felelnek meg az Európa Tanács korrupcióellenes normáinak – így foglaltak állást az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes szakértői csütörtökön kiadott nyilatkozatukban.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint a lengyel igazságszolgáltatást érintő intézkedések nem szavatolják kellőképpen az érintett terület függetlenségét – írja az MTI.
A szakértői csoport aggodalmát fejezte a ki legfelsőbb bíróság tagjai kinevezésének módja és a nyugdíjkorhatáruk megváltoztatása, valamint a lengyel elnök – a szakértők szerint – túlzott befolyása miatt a bírák mandátumának meghosszabbításában. Azt javasolták, hogy az új nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályozást ne alkalmazzák a már hivatalban lévő bírákra, beleértve a legfelsőbb bíróság bíráit, és politikai befolyástól mentesen biztosítsák a bírák mandátumának nyugdíjkorhatáron túli esetleges meghosszabbítását.
A GRECO arra is felszólította Lengyelországot, módosítsa a legfelsőbb bírósági bírák ellen folytatott fegyelmi eljárások menetét annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a jogalkotói és végrehajtói hatalmi ág esetleges jogosulatlan beavatkozását ezen eljárásokba. A jelentés továbbá bírálta az igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatás munkájához fűződő túlzott mértékű jogköreit, különösen az ügyek kiosztásának módját illetően.
Mint ismert, az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt decemberben megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, eddig nem alkalmazott eljárás előkészítését Varsóval szemben. Az Európai Parlament (EP) március elején üdvözölte az eljárás megindítását Lengyelországgal szemben.
Egyáltalán nem osztjuk azt a véleményt, hogy a változások negatív hatással lesznek a bírósági korrupció megelőzésére – reagált a PAP hírügynökségnek nyilatkozva Wójcik a 47 európai országot tömörítő ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleményére.
Azzal kapcsolatban, hogy a GRECO többek között túlzottnak találta a törvényhozás hatását a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) megválasztására, Wójcik megjegyezte: ez összhangban van a lengyel alkotmánnyal. Utalt arra is, hogy az európai országok nem egységes módon oldják meg a kérdést, Németországban, Csehországban, Ausztriában, Luxembourgban például a KRS-hez hasonló testület nem is létezik, másutt pedig az igazságügyi miniszter nevezi ki ennek tagjait.
Arról, hogy a legfelsőbb bíróság tagjainál az új lengyel szabályozás csökkenti a nyugdíjkorhatárt, Wójcik elmondta: ez megfelel a tavaly érvénybe lépett lengyelországi nyugdíjreform általános szabályainak.
A miniszterhelyettes kifogásolta, hogy a GRECO jelentése mellőzte azt a lengyel reformmegoldást, hogy a pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján jelölik ki. Ezt az előírást Wójcik a korrupciómegelőzés egyik leghatékonyabb eszközének minősítette.
Magyarország eddig következetesen bebizonyította, hogy kiáll a lengyelek mellett. A magyar parlament február 20-án fogadta el azt a határozatot, amely felszólította a kormányt, hogy álljon ki Varsó mellett az Európai Unió 7. cikke szerinti eljárás során.
A kormányzó PiS párt egyik szenátora, Konstanty Radziwill meg is jegyezte: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely következetesen kiáll Lengyelország mellett.
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten kijelentette, hogy Soros György és szervezeteinek hatása erősen érezhető ebben a kérdésben.
Soros György brüsszeli irodája a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos uniós jelentésekbe próbál beavatkozni különböző szövegszerű javaslatokkal"
– mondta Lázár. Szerinte a választás után a magyar kormánynak nemzetbiztonsági megfontolásokból értékelnie kell ezeket a folyamatokat, sőt fel kell hívnia az Európai Unió figyelmét arra, hogy ezek a szervezetek beavatkoznak az Európai Bizottság döntéshozatalába, ami nem transzparens.