Brüsszel szerint sikeres a közösségi média cenzúrája
2018.01.19. 21:28
A német kormány és az Európai Bizottság (EB) az önszabályozás irányába igyekeznek eltolni a közösségi médiumokat. Önszabályozás: ez a legújabb polkorrekt neve a cenzúrának. Az EB adatai szerint a dolog működik, a közösségi médiát a saját képükre formálják.
Az EB pénteken hozta nyilvánosságra a témára vonatkozó tanulmányát, amelyből kiderül, hogy a Facebook és a hasonló cégek sokkal gyorsabban fellépnek a "gyűlöletbeszéd" ellen vagy legalábbis az ellen, amit a brüsszeli politikusok annak tartanak – adta hírül a Deutsche Welle.
Brüsszel a technológiai cégeket arra kérte, hogy maguktól lépjenek fel a gyűlöletbeszéd ellen.
2016 májusában írt alá egy megállapodást az EU-val a Microsoft, a Twitter, a Facebook és a YouTube. A dokumentum szerint ezek a cégek maguktól, 24 órán belül fellépnek a gyűlöletkeltő tartalmak ellen. Mindezt azért csinálták meg önként, hogy a kérdésben ne szülessen egy összeurópai jogszabály, amellyel esetleg büntetni lehetne őket. Később az egyezményhez csatlakozott az Instagram és a Google+ is.
Néhány EU-tagállamban, például Németországban, nem akartak ezen cégek jóindulatára hagyatkozni és abban az esetben, ha egy szolgáltató nem távolít el egy "gyűlöletkeltésre alkalmas" tartalmat 48 órán belül, akkor akár 50 millió euró büntetés megfizetésére is kötelezhetik.
Így az EB megfogalmazása, hogy az unió területén a cégek önszabályozásba kezdenének, meglehetősen eufemisztikus. A Juncker által vezetett testület mindenesetre örvendezett a számok láttán.
- A gyűlöletbeszédnek nyilvánított tartalmak 81 százalékát 24 órán belül eltávolították, ami jelentős javulás a korábbi 51 százalékhoz képest;
- a kifogásolt tartalmak 70 százalékát távolították el – a korábbi adat 59,2 százalék;
- a Facebook a lehető leggyorsabban kivizsgálta a panaszok 89,3 százalékát, a YouTube-on ez az arány 62,7 százalék volt, a Twitteren 80,2 százalék;
- a legtöbb esetben a gyűlöletbeszédnek nyilvánított tartalmak etnikai csoportok ellen irányultak, utánuk jönnek a muszlimok, akik ellen a migránsválság kontextusában szoktak gyűlölködni az EB adatai szerint.
A nyilatkozó politikusok és cégvezetők úgy látják, hogy jelenleg nincs szükség olyan összeurópai jogszabályra, amely a közösségi médiát üzemeltető cégekre vonatkozik. Jelenleg ezek elég jól szabályozzák önmagukat – az persze kérdés, hogy kinek a szempontjából.
Az EB február végén további javaslatokkal keresi majd meg a techcégeket.