Brüsszel miatt alakul a válság a briteknél
2018.07.11. 12:51
Hétfő reggel jelentette be David Davis, korábbi Brexit-ügyi miniszter, hogy feláll a székéből és nem hajlandó tovább asszisztálni ahhoz, hogy a brit kormány ilyen tutyimutyi módon álljon a kiváláshoz. A politikus legnagyobb aggálya az volt, hogy London minél több és minél szorosabb gazdasági kapcsolatot alakítana ki Brüsszellel. Ugyanezek érvek miatt köszönt el Boris Johnson külügyminiszter is. A brit diplomácia korábbi vezetője heves vitába keveredett Theresa May miniszterelnökkel, ugyanis a kormányfő már a soft Brexit híve, azaz kilépne az unióból, azonban továbbra is azt akarná, hogy ezer szálon kötődjenek ahhoz.
Elképzelései szerint Nagy-Britanniának a kilépés után is szoros kapcsolatot kell ápolnia az EU-val. Boris Johnson ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia nem lenne több, mint az "EU egyik vazallus állama".
Bár Theresa May azonnal új embereket nevezett a pozíciójukról lemondó miniszterek helyére, azt nem lehet kijelenteni, hogy minden rendben lenne a kormányon belül. A konfliktusok alapja, hogy alapvetően két táborra osztódott a politikai elit: egyikük a hard Brexit mellett van, a másik pedig a soft Brexitet támogatja.
- Előbbi lényege, hogy a szigetország komolyan veszi a választók akaratát és elzavarja Brüsszelt, nem próbál meg különféle alkukkal bennmaradni.
- Utóbbi ennek ellentéte, a hard Brexit-pártolók azon az állásponton vannak, hogy igenis figyelembe kell venni azt, miről szólt a két évvel ezelőtti referendum és hátat kell fordítani az Európai Uniónak, hogy a saját lábára állhasson az ország, ne kelljen mindenben Brüsszelhez fordulni.
Eleinte a miniszterelnök is azon az állásponton volt, hogyha már egyszer kis többséggel is, de megszavazták a kiválást, akkor azt el kell fogadni és nem szabad semmilyen alkuval az unió vonzáskörzetén belül maradni, a tagállamokkal külön kell majd tárgyalni.
Az Európai Unió elsődleges célja, hogy a briteket valamilyen módon közel tartsa a közösséghez, és ezt gazdasági vonalon próbálják meg elérni leginkább.
Brüsszel elsődleges célja, hogy a közös piacon maradjon a szigetország, ugyanis ha onnan is kilépnek, az súlyos anyagi kiesést jelent az uniós büdzsének. Ezzel kapcsolatban Philip Hammond, konzervatív politikus, a királyi kincstár jelenlegi vezetője korábban úgy fogalmazott, hogy
ha a jövőben nem fér hozzá az EU közös piacához Nagy-Britannia, abban az esetben az ország remek adóparadicsommá válhat."
Véleménye szerint a kilépés után London szabad kezet kap, csökkentheti a társasági adót, valamint szakíthat az unióban szokásos gazdasági modellel, aminek köszönhetően pillanatok alatt behozhatja az esetleges lemaradását, sőt a szigetország le is körözheti az uniós országok gazdaságát.
A kincstár első embere kijelentette,
rövid távon lehet, hogy elszenved egy kisebb visszaesést az ország gazdasága, azonban hosszabb távon előnyösebb helyzetben lesz"
– mondta Hammond.
A konzervatív hard Brexit-párti politikus volt az, aki úgy vélekedett, hogy ha az Európai Unió rugalmatlan a tárgyalások során és el kell hagynunk a közös piacot, abban az esetben nem riadunk vissza attól, hogy valamilyen új modellt vezessenek be a gazdaságpolitikában.
Vélhetően további lemondások is kilátásban vannak: Liam Fox külkereskedelmi miniszter is azokhoz tartozik, akik a hard Brexitet támogatják, nagy valószínűséggel hamarosan ő is feláll majd a székből, ha a kormány a soft pályáján marad.
Amennyiben rendszeresek lesznek a személycserék, a szavazók elveszthetik bizalmukat a kormánnyal szemben, ami egyenes út ahhoz, hogy újabb választások legyenek Nagy-Britanniában. A közvélemény-kutatások szerint ekkor már teljesen kiegyenlített verseny lenne a bal- és a jobboldal között. A két nagy párt jelenleg fej fej mellett áll a támogatottságukat tekintve.