Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Brüsszel malmai továbbra is lassan őrölnek

Horváth Tamás

2019.06.21. 08:18

Egyelőre nem sikerült megállapodni az uniós intézmények új vezetőiről.

Az Európai Unió állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács Brüsszelben tartott ülést csütörtökön. Az éjszakába nyúló tanácskozás után a legfontosabb kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradtak, ezért jövő vasárnap újból összeülnek a tagállami vezetők.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be a sajtónak csütörtök éjjel, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét.

Hozzátette, a június 30-i (jövő hét vasárnapi) rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. A lengyel politikus közlése szerint a lehetséges nevekről azonban még túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke is megszólalt a sajtótájékoztatón. Az „isiászos” politikus szerint még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer, vagyis hogy az európai parlamenti választáson győztes pártcsalád adja a brüsszeli Bizottság elnökét.

Jobb nem elsietni a dolgokat

Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondta, hogy jobb néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni.

Merkel megerősítette, hogy egyetlen jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság következő elnöki tisztségéhez, ezért az uniós vezetők jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, hogy az Európai Parlament július 2-án kezdődő alakuló ülése előtt megegyezzenek az uniós intézmények vezetőiről.

Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni

– fogalmazott a német kancellár.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni.

Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak adott nyilatkozatában leszögezte, mivel továbbra sincs többsége egyetlen jelöltnek sem az európai intézmények vezető tisztségeire, a következő napokban közös álláspontot kell kialakítani a jövő vasárnap esedékes, következő uniós csúcstalálkozóig.

Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit

– hangsúlyozta, kiemelve, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját.

Macron szerint olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt. A francia államfő nem ellenezne egy német csúcsjelöltet akkor, ha Angela Merkel német kancellár jelölt lenne.

Juri Ratas észt miniszterelnök távozásakor azt mondta, senkit sem zártak ki az uniós intézmények vezető tisztségére aspiráló jelöltek közül, még minden név az asztalon van. Reményét fejezte ki, hogy a következő vasárnap megoldást születhet a bizottsági elnök és a többi intézményi vezető személyét illetően.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során.

A folyamat lassú, egy kis időt igénybe vesz, éppúgy, mint egy kormányalakítás

– fogalmazott, majd kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland csúcsjelöltje továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte igennel válaszolt.

Legalább a stratégiát sikerült elfogadni

Habár az uniós intézmények vezetőiről egyelőre nem tudtak megegyezni a tagállamok állam- és kormányfői, az EU következő öt évének stratégiáját elfogadták.

A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára.

A dokumentum első pontja az állampolgárok és jogaik védelméről szól. Ide tartozik a külső határok védelme, az illegális migráció elleni fellépés, a terrorellenes harc, a schengeni övezet megőrzése, a védelem a kibertámadások, a félretájékoztatás és az úgynevezett hibrid hadviselés ellen, valamint a közös értékek, a jogállamiság érvényesülésének fenntartása.

Biztosítanunk kell a fizikai terünk integritását. Tudnunk kell, és nekünk kell megszabnunk, hogy ki lép be az EU területére, ez abszolút előfeltétele a biztonság garantálásának

– írták, aláhúzva a migrációs származási és tranzitállamokkal való együttműködés mélyítésének fontosságát is.

A második pontban a gazdaság további erősítését, a munkahelyteremtést, az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználását sürgetik. Ebben fontosnak nevezték a felkészülést a digitális átállásra, a mesterséges intelligencia terén is, és azt is, hogy elegendő forrást biztosítsanak az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció számára.

A program értelmében mélyíteni kell a gazdasági és monetáris uniót, meg kell reformálni az iparpolitikát, illetve biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-ban és világszerte.

A környezet- és éghajlatvédelem a harmadik helyre szorult a dokumentumban, amely szerint fenntarthatóságra, klímasemlegességre, a kibocsátás csökkentésére, a gazdaság átalakítására van szükség. A szövegben konkrét határidők viszont nem szerepelnek.

Az új stratégia végül az Európai Unió globális súlyának növelését is célként szabja meg. Mint írták, ki kell állni a multilateralizmus mellett, valamint nagyobb felelősséget kell vállalnia a kontinensnek a saját biztonsága és védelme garantálásában. Arra is kitértek, hogy nyitva kell tartani az integráció kapuját az erre alkalmas és vállalkozó európai országok számára.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére