Vera Jourová uniós igazságügyi biztos az európai ügyészi hivatalban való részvételhez kötné a kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára – jelentette a Politico brüsszeli hírportál csütörtökön.

A cseh uniós biztos javaslata értelmében az európai ügyészi hivatalból kimaradó tagállamok 2021-től nem részesülhetnének a kohéziós forrásokból, amelyek a 2014-2020-as költségvetési ciklusban 63,4 milliárd eurót (19,6 ezer milliárd forintot) tesznek ki.

Az ügyészséget, amelynek felállítására először 2000-ben tettek javaslatot, teljes konszenzus hiányában úgynevezett megerősített együttműködési eljárással fogja létrehozni a tagállamok egy csoportja – írja az MTI.

Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki tanácskozásán várhatóan húsz tagállam képviselője fogja jelezni országa részvételi szándékát – írták a cikkben.

Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén. Vera Jourová ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a javaslata nyomán végül ezen országok is a csatlakozás mellett fognak dönteni.

"Nemcsak a kockán forgó pénzről van szó, hanem az adófizetők bizalmáról. Logikus, hogy az ügyészség felügyelete alá kellene tartoznia azoknak a tagországoknak, amelyek további masszív pénzügyi támogatásokat szeretnének" – mondta az uniós biztos a híroldalnak.

A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat.

A szabályozást az érintett tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna.

A kohéziós pénzek jövőjével kapcsolatban az előző héten egy másik javaslat is napvilágot látott: a német kormány közölte, hogy tanulmányozza a lehetőségét, hogy a jövőben miként lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós támogatásokat.