Brüsszel csõdje
Tóth Hanna
2016.06.02. 18:40
Nagy-Britanniában a hamarosan sorra kerülõ brexit szavazás sokkal mélyebb kérdésekrõl szól, mint a szigetország gazdasági kilátásai. Az emberek sokkal inkább mondanak véleményt az európai migránspolitikájáról és a brüsszeli bürokraták uralmáról.
Ha a brit szavazók a június 23-i voksoláson az EU-ból való kilépés mellett döntenek, annak nem gazdasági okai lesznek.
Azért választhatják a brexitet, mert teljes szuverenitást szeretnének, mert utálják Brüsszelt, vagy mert azt akarják, hogy menjenek haza a migránsok.
Egy biztos, a brexitre nem azért fognak voksolnit, mert nagy gazdasági hasznot szeretnének belőle húzni - állítja Jean Pisani-Ferry berlini professzor.
Annak ellenére, hogy a maradásért kampányolók erős gazdasági ütőkártyákat tartanak a kezükben, a brexit körüli társadalmi vita egyáltalán nem hegyeződött ki a költségek és hasznok kérdésére. Ez talán azért is lehet, mert
a brexit kampány egyáltalán nem is pártvonalak mentén zajlik.
Ugyanúgy megosztottak az EU kapcsán Cameron konzervatívjai, ahogyan a Labour. Mivel a választás nem jobb és bal között fog zajlani, a független nézőpontoknak is nagyobb a súlyuk ezzel kapcsolatban. Például az olyan gondolatoknak, hogy
a referendumnak egész Európára, sőt kis túlzással az egész nyugati világra nézve óriási tanulságai lesznek.
Ha a brit választók most úgy döntenek, elhagyják az EU-t, az azt fogja jelezni, hogy a racionális gazdasági érvek súlya sokkal kisebb, mint az érzelmi vonzerő. Ez a felismerés pedig óriási lökést ad a világ számos pontján erősödő populista mozgalmaknak. Ezek az egyre csak izmosodó erők, élükön olyan személyekkel, mint Trump vagy Le Pen, Olaszországtól Franciaországon át az USA-ig támogatják az izolacionista kül- és gazdaságpolitikát, amelyet a legtöbb liberális szakértő gazdaságilag nonszensznek tart.
Ahhoz hogy ezeket az erőket meg lehessen fékezni a mainstream politikai erőknek életképes alternatívát kéne nyújtaniuk,
amellyel rá lehetne bírni őket, hogy a bezárkózás helyett a gazdasági nyitottságot válasszák.
Pisani-Ferry szerint, ha a brit választók a bennmaradás mellett döntenének az pont ellenkező tanulsággal szolgálna. Akármilyen negatív érzésekkel tekintenek egyesek a politikára, az észt és a logikus érvelést akkor sem lehet nem lehet sutba dobni.
Az, ahogyan a britek szavazni fognak fontos tesztje lesz annak, hogy a fejlett országokban a demokratikus választások a gazdasági racionalitás vagy a népszerű szenvedélyek alapján fognak-e eldőlnek a jövőben.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
