Boris Johnson a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt szerda délután elmondott hivatalos kampánynyitó beszédében kijelentette, nem akarta ezt a parlamenti választást, mint ahogy senki nem akar igazán előrehozott választásokat tartani decemberben. A kialakult helyzetben azonban nem maradt más lehetőség, mivel a parlament a bénultság állapotába került, a brit EU-tagság megszűnéséről döntő népszavazás óta eltelt három és fél évben mozgásképtelenné vált, a képviselők nem hajlandók véghez vinni a Brexitet, figyelmen kívül hagyva a választóktól erre kapott megbízást.

A parlament hivatalosan ma hajnalban, a választási törvénynek megfelelően a választás időpontja előtt 25 munkanappal oszlott fel. Johnson erről szerdán értesítette a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt. Ezután jelentette be formálisan a választási kampány kezdetét, habár a kampány valójában már jó ideje zajlik.

A brit miniszterelnök nyilatkozatában úgy fogalmazott, észbontó, hogy a parlament a minap megszavazta a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, utána viszont a Brexit halasztására voksolt. Johnson ezzel arra utalt, hogy az alsóház a Brexit-egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta, majd a képviselők leszavazták a megállapodás teljes körű vitájára és ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet. A második szavazás után Boris Johnson az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó újabb kormányzati kezdeményezésről.

Johnsont jogszabály kötelezte arra, hogy kezdeményezze az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit-megállapodást. Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.

A Downing Streeten elmondott szerdai kampánynyitóján Johnson kijelentette, ha az eddigi parlamenten múlt volna, az Egyesült Királyság még január 31-én sem lépne ki az Európai Unióból, és ez katasztrofális hatást gyakorolt volna a politikába vetett bizalomra. A brit kormányfő szerint két választási lehetőség van, vagy a kormányzó Konzervatív Párt győz a választáson és januárban véghez viszi a Brexitet (és ezzel több százmilliárd fontnyi befektetésre váró tőkét vonz az országba), vagy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt teszi meg.

Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap szerdai kiadásában megjelent kampánynyitó írásában úgy fogalmazott, a Corbyn vezette Munkáspárt olyan zsigeri gyűlöletet táplál a profitorientált vállalkozások iránt – és ebből adódóan olyan féktelen adóemelésekbe kezdene –, hogy azzal az egész ország jólétének alapjait rombolná le. Johnson szerint a Munkáspárt olyan élvezettel és bosszúszomjjal mutogat egyes vállalkozókra, amilyenre a sztálini kuláküldözések óta nem volt példa.