A japán császár hétfői televíziós beszédében azt állította, hogy egészségügyi állapotából kifolyólag már nem tudja maradéktalanul ellátni az uralkodói feladatokat. A törvényhozóknak ezért olyan jogszabályt kell alkotniuk, amely zökkenőmentesen biztosítja az utódlást.

Akihito császár előzetesen felvett beszédét hétfőn adták le a japán televíziók. A beszédben elhangzott, hogy a császár korából és egészségi állapotából adódóan már nem tudja ellátni a kötelezettségeit.

– fogalmazott a beszédben Akihito.

A japán nyilvánosság számára egyértelműnek tűnik, hogy ezzel a beszéddel a császár bejelentette lemondási szándékát. Ilyesmire nem volt példa az elmúlt kétszáz évben. 

A lemondás számos kérdést vet fel a törvényhozás számára, mivel a japán alkotmányban nem található olyan rendelkezés, amely ilyen esetre vonatkozna. Japánban a császár "az állam megtestesítője és személye kifejezi a nemzet egységét" – áll az alkotmányban.

Az alaptörvény szerint a császár helyét átveheti egy régens, amennyiben képtelen ellátni a hivatallal járó feladatokat. Ezt azonban Akihito nem szeretné.

– fogalmazott Akihito a beszédben a The Japan Times szerint.

Abe Shinzo miniszterelnök elmondta, hogy megvizsgálják a kormány jogi lehetőségeit.

– mondta a miniszterelnök.

Habár a császár nagyon kedvelt Japánban, a közvélemény túlnyomó többsége megérti az uralkodó érveit és támogatja a lemondását. A Kyodo hírügynökség által megrendelt felmérés szerint a japánok 85.7 százaléka mondja azt, hogy teljesítsék az uralkodó kívánságát, míg 10,8 százalék azt szeretné, ha minden maradna a régiben.

A megkérdezettek 90 százaléka szerint Akihito császárnak túl sok hivatalos kötelezettsége és feladata van.

Japán a világ legősibb monarchiája, a császárok mintegy 2600 éve uralkodnak. A japán császár az ázsiai szigetország hivatalos vallásának – a sintóizmusnak – is a főpapja. Akihito 1989-ben lépett trónra.

(DW)