Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Bevándorláspárti lehet az új német kormány

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója

2021.10.01. 12:00

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Olaf Scholz lesz Németország következő kancellárja, amennyiben sikerül megállapodni a „zöldekkel”, valamint a liberális FDP-vel is. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy a valószínűsíthető kormánykoalíció tagjai hogyan viszonyulnak a bevándorláshoz.

 

Németország büszke bevándorlóország lett

A legtöbb európai baloldali párthoz hasonlóan a német szociáldemokraták is egyre inkább eltávolodtak a hagyományos szavazótáboruktól a neoliberális gazdaságpolitika és a progresszivizmus szellemében, aminek következtében elveszítették a kétkezi munkások támogatását. Szavazóik lecserélését mi sem illusztrálja jobban, mint hogy az elmúlt évtized választásai során a németországi törököknek rendre a 60-70 százaléka szavazott az SPD-re, ami viszont azt a csapdahelyzetet is magával vonta, hogy a szociáldemokraták a muszlim szavazók politikai foglyaivá váltak.

A jelenséget Békés Márton szavaival lehet leginkább jellemezni: „törököt fogtam, nem ereszt”.

Az elmúlt év(tized)ek tapasztalatai ellenére a szociáldemokraták alapfelfogása szerint a migráció nemcsak gazdagítja Németország kultúráját, hanem az ország fejlődéséhez is hozzájárul. Humanitárius hozzáállást sürgetnek a menekültek és bevándorlók irányába, az uniós elosztási kvótákat támogatnák, valamint legális migrációs útvonalakat hoznának létre.

Jó példa erre, hogy Scholz 2020-ban arra szólította fel az európai vezetőket, hogy több migránst fogadjanak be a móriai menekülttábor leégése után, amiről azóta bebizonyosodott, hogy afgán bevándorlók szándékosan gyújtották fel. Akciójukkal azt reméltek, hogy a tábor elpusztítása után szabad utat kapnak Európába. Scholz mellett több vezető SPD-s politikus, például Saskia Esken, a párt társelnöke és Boris Pistorius, Alsó-Szászország belügyminisztere is kardoskodott a szétosztási kvóta és a migránsok befogadása mellett.

(Photo by Ayhan Mehmet / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Németország szociáldemokrata államfője, Frank-Walter Steinmeier büszkén állította, hogy „az évek alatt Németországból egy bevándorlóhátterű ország lett”.

(Photo by Jörg Carstensen / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

 

A „zöldek” részvételére is nagy esély mutatkozik a koalícióban, amely párt túlzás nélkül Európa legelkötelezettebb migrációpárti ereje. A párt rendszeresen működik együtt bevándorláspárti NGO-kkal, és minden erejével azon munkálkodik, hogy Európa minél „sokszínűbb” legyen, a negatív társadalmi és gazdasági következményekkel mit sem törődve. Azonban a zöldnek álcázott progresszív mozgalom ennyivel nem éri be, még a klímaváltozásban is a tömeges migráció legalizálásának kiskapuit látja (például „klímaútlevek” és állampolgárság osztogatásával az Európán kívüli lakosság számára).

A zöldek programjának sarokkövét képezi a migráció legalizálásának kérdése, ez a választási programjukból is kristálytisztán látszik.

A kormánykoalíció lehetséges harmadik tagja, a királycsináló szerepében tetszelgő liberális FDP az említett másik két pártnál mérsékeltebb módon támogatja a bevándorlást. Vélekedésük szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az integrációra és a bevándorlók nyelvtanulására, ám olyan toborzási stratégiák kidolgozását is szorgalmazzák a migrációt kibocsátó országokkal, amelyeknek keretében nyelv- és felkészítő tanfolyamokkal készítenék fel a Németországba vándorolni kívánókat. Vagyis ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy esetükben is egy bevándorláspárti erőről beszélhetünk, pusztán legálisan akarják behozatni az Európán kívüli népességet. Éppen ezért vannak azon az állásponton, hogy a migrációban lehetőség rejlik, valamint tartják – a német államfőhöz hasonlóan – „bevándorlóországnak” Németországot.

Összegezve tehát, amennyiben a szociáldemokraták képesek lesznek koalíciót alakítani a „zöldekkel” és a liberálisokkal, akkor az új kormány migrációs politikája erőteljes befogadáspárti irányt vesz majd, ami konfliktusokhoz vezethet az olyan bevándorlásellenes országokkal, mint Magyarország.

(Photo by Tobias SCHWARZ / POOL / AFP)

Gazdasági interdependencia

Mind a szociáldemokraták, mind a „zöldek” programja alapján kirajzolódik, hogy az Európai Unió további föderalizálása pártján állnak. Noha az SPD óvatosabban fogalmaz a kérdésben, pártprogramjuk szerint további hatásköröket kell átruházni Brüsszelre, például a bevándorlás, az egészségügy és a „klímavédelem” területén is.

Ami a magyar–német kapcsolatokat illeti, ideológiai-politikai szinten okozhat kellemetlenségeket egy olyan koalíció, amelyben az SPD és a zöldek is helyet foglalnak, azonban ezek a súrlódási pontok a gazdasági érdekeket továbbra sem írhatják felül. A két ország gazdasági összefonódása és sok esetben egymásra utaltsága olyannyira erős, hogy a kereskedelem mértéke (import és export együttesen) az 50 milliárd eurós nagyságrend környékén mozog évről évre. Ez egy olyan szempont, amelyet a – sokszor a racionális gondolkodást és reálpolitikát hírből sem ismerő – „zöldek” sem hagyhatnak figyelmen kívül.

Mindennek fényében egy ideológiailag konfliktusokkal terheltebb, ám gazdaságilag továbbra is kölcsönösen előnyös kapcsolat várható Magyarország és Németország között.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére