A 81 éves olasz politikus ismét elindulhat a jövő évi választásokon, ha elhárulnak a jogi akadályok. Ez még idén kiderül. Jobboldali kihívója, az eddig regionális pártnak számító Északi Liga vezetője, Matteo Salvini országos sikert arathat. Ha a két pártnak tovább javul a támogatottsága, akkor nagy valószínűséggel kettejük között dőlhet el a miniszterelnöki szék sorsa.

Úgy tűnik, hogy az eddig négy alkalommal megválasztott, botrányok által megtépázott Silvio Berlusconi, aki szeptemberben tölti be 81. életévét, a következő parlamenti választásokon akár újrázhat is és ismét elnyerheti a miniszterelnöki széket.

Ehhez azonban újra vezető szerepbe kell kerülnie a jobboldalon.

– mondta a Politiconak Renato Brunetta, a Forza Italia alsóházi képviselőcsoportjának frakcióvezetője.

A Forza Italia (Hajrá Olaszország) Berlusconi pártja, amely meglehetősen sikeres volt  a júniusi helyhatósági választásokon. A párt fej-fej mellett áll a másik legkomolyabb jobboldali erővel, Matteo Salvini Északi Liga névű pártjával. Mindketten egyaránt kevéssel 15 százalék fölött állnak.

Mindezt úgy, hogy tavasszal még a két párt 12-13 százalék között stagnált, majd júniusban elkezdtek erősödni és mostanra a teljes népesség körében mért támogatottságuk meghaladja a 15 százalékot.

A jövő évi olasz választások nyomán ismét instabil politikai helyzet állhat elő Olaszországban, ez pedig az olasz választási törvény miatt következhet be. A jogszabály szerint egy párt vagy koalíció a szavazatok legalább 40 százalékának megszerzésével megkapja a parlamenti képviselői helyek többségét. Ugyanez a kisebb súllyal latba eső felsőház, azaz Szenátus esetében 50 százalék. Mivel ezt a pártok sokszor képtelenek elérni, ezért számos esetben kisebbségi kormány kerül hatalomra és a pártok közötti nagyfokú kompromisszumképtelenség miatt szinte lehetetlen bármilyen rendszert is komolyabban megreformálni. Erre a helyzetre volt válasz a Matteo Renzi baloldali olasz kormányfő által kezdeményezett tavalyi őszi népszavazás, amelynek végeredményeként megreformálták volna a választási rendszert. A népszavazás elbukott, mivel a többi párt egyöntetűen elutasította a reformot, mert az új jogszabály a baloldali pártoknak kedvezett volna.

A jelenlegi erőviszonyok mellett szinte garantálható az újabb kormányválság: a Forza Italia és az Északi Liga összefogva is csak 30 százalékot érhetnek el (esetleges 3. koalíciós partnerükkel Olaszország Testvéreivel is csak 35-öt); a baloldali Demokrata Párt 26,9 százalékon áll; a bevándorlásellenes 5 Csillag Mozgalom vezeti a népszerűségi listákat 27,6 százalékkal. Egyelőre úgy tűnik, hogy az 5 Csillag és a jobboldali pártok nem fognak össze, így az összes szereplő messze van a kormányzóképességet garantáló támogatottságtól.

A legvalószínűbb felállás ami összejöhet az a Forza Italia, az Északi Liga és egy kisebb, szélsőjobbos párt, az Olaszország Testvérei koalíciója. Ám felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben ki lenne a miniszterelnök?

A harc Berlusconi és Salvini között dőlne el. Silvio Berlusconit talán nem kell bemutatni, ám a 44 éves Salvini annál érdekesebb és jelenleg ő vezet. Az Ixe közvélemény-kutatása szerint Salvini 48 százalékos népszerűségen áll, míg Berlusconi csupán 31 százalékon – ám feljövőben van.

Berlusconinak az induláshoz le kell győznie egy jogi akadályt is, ugyanis az egyik ügyében született bírósági ítélet 2019-ig eltiltja bármilyen közhivatal viselésétől, adócsalás miatt. Az ítélet ezen részét Berlusconi ügyvédei a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán megtorpedózták, és várhatóan novemberben már tudni fogjuk, hogy a médiamogul indulhat-e a következő választáson.

A két párt egyébként megállapodott már arról, hogy ki adja a miniszterelnököt: amelyiküknek nagyobb lesz a támogatottsága.

Berlusconi korábban betegséggel is küszködött, tavaly egy komoly szívműtétből lábadozott, ám idén már ismét rengeteg közszereplést vállalt. Saját magát a "nemzet atyjaként" próbálja pozicionálni. Üzeneteivel a centrista, középen álló szavazókat akarja magához csábítani – egyelőre sikerrel. Egy politikatudományi professzor, Giovanni Orsina szerint az olaszok már elfelejtették, hogy miért fáradtak bele Berlusconi országlásába, valamint most sokkal megbízhatóbbnak tűnik, mint a többi fiatalabb politikai vezető.

– mondta Orsina.

Amennyiben a jogi akadályok miatt nem tudna miniszterelnök lenni, akkor akár valamelyik közeli szövetségesét is a székbe ültethetné, például az Európai Parlament jelenlegi elnökét, Antonio Tajanit.

– mondta Roberto D’Alimonte, a politikatudomány professzora a római LUISS Egyetemen.

Az azonban biztos, hogy jelenleg Berlusconi vezeti Forza Italiát és a kampányban is kulcsszerepe lesz. Jelenleg az adórendszer átdolgozásán, egy alapjövedelmi koncepció kialakításán és egy bevándorlásellenes migrációs politikán dolgozik.
 

Az északiak szinte biztosan nem fognak csak úgy fejet hajtani Berlusconi akarata előtt.

– nyilatkozta a párt képviselője, Giancarlo Giorgetti, aki egyébként a pártvezér Salvini egyik közeli bizalmasa.

Salvini egyébként egyre sikeresebben közvetíti üzeneteit délre, olyan Olaszországi régiókba, amelyet korábban csak "Olaszország romjainak" neveztek a pártban.

Salvini komoly hangsúlyt fektet a külpolitikára, ezen belül is az EU-hoz fűződő viszony a kulcskérdés számára: az összes eddig kötött uniós szerződést újraírná, még az olyan kulcsfontosságúakat is, mint a Maastrichti Szerződés, amely megteremtette az eurót és ezzel azokat a költségvetési korlátozásokat amelyek ellen már évek óta küzdenek az olasz kormányok. Emellett odahaza bevezetne egy 15 százalékos egységes adókulcsot.

Salvini legfőbb célja a kampány során, hogy pártját országos erővé tegye, ugyanis jelenleg főleg Észak-Olaszországban van jelentős bázisuk, a gazdag és iparilag fejlettebb Lombárdiában és Veneto régióban.

– mondta a korábban már idézett Giorgetti.