Berlin méltányos tehermegosztást sürget és egyetért az uniós kifizetések jogállamisághoz kötésével.

Olaf Scholz (SPD-s) pénzügyminiszter Berlinben kérdésre válaszolva kijelentette: „helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”.

Az Európai Unió legnagyobb nettó befizetőjének számító Németország pénzügyminisztere a tagállami hozzájárulások növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába. Ezt az összeget Berlin ki tudja gazdálkodni, de ennél többet nem akar befizetni – mondta Scholz.

A pénzügyminiszter szerint azzal is növekedne az EU büdzséje, ha mindenki maradna a GNI 1 százalékos befizetésénél, amiből az eddigi területekre jóval többet lehetne költeni. Scholz megjegyezte: a jelenlegi EU-s támogatási programok hatékonyságát is érdemes megvizsgálni, és a jövőben még inkább érvényesíteni kellene azt az elvet, hogy csak olyan ügyekre, programokra, fejlesztésekre kell uniós pénzt adni, amely 'európai többletértéket' jelent, minden EU-s állampolgár javát szolgálja.

Ismert, szerda délután az Európai Bizottság elnöke bemutatta a 2021-27-re vonatkozó EU-s költségvetés tervezetét. Ebben szerepel egy olyan kitétel, ami a jogállamiság mértékéhez kötné az uniós források tagállami kiosztását.