Komoly problémákat vet fel az USA közel-keleti politikája. A régió épp történelmi léptékű erőszakos változásokon megy keresztül.

Felkelések robbannak ki, működésképtelen államok jönnek létre, proxy-háborúk törnek ki, amelyek beavatkozásra csábítják a világ nagyhatalmait.Mindezt egy olyan szövetségessel az oldalukon, akit török partnereik a világpolitika süllyesztőjében szeretnének látni. Az első világháború által életre hívott status quo a szemünk láttára hullik darabokra. Az USA azonban egyetlen céllal foglalkozik jelenleg: az ISIS legyőzésével.

Az Egyesült Államok 18 hónapja kezdte el támogatni a kurd Népvédelmi Egységet (YPG) a szíriai polgárháborúban. Ekkor az Iszlám Állam (ISIS) már nagy területeket vont az ellenőrzése alá és akkoriban a szíriai Kobani városát ostromolta.

Az USA úgy vélte, hogy mindenképpen érdemes beszállni a konfliktusba, hiszen nem hagyhatta, hogy az ISIS további területeket nyerjen. A nagy kérdés ekkor az volt, hogy kit patronáljanak a tucatnyi ellenzéki csoport közül. Az ország elnökének, Asszádnak a támogatása nem jöhetett szóba, mert őt Amerika legrégebbi és legveszélyesebb ellenfelei támogatták: Oroszország és Irán.

De miért éppen a kurd YPG-t támogatta az Egyesült Államok? A varázsige ezúttal is az a szó volt, amitől az amerikai politikai elit 2001 óta ellenállhatatlanul a hátára fekszik –különösen a Közel-Keleten – és megadja magát a sorsának: demokrácia. Az YPG olyan katonai mozgalom, mely demokratikusan szerveződik. Az egységek maguk választják meg parancsnokaikat és nőket is a tagjaik közé fogadnak. Ráadásul a mai napig nem kötődik a nevükhöz olyan háborús bűncselekmény, melyet nemzetközi megfigyelők is megerősítettek – persze a törökök sokszor vádaskodnak velük szemben. 2015 végétől kezdve az YPG katonái emberi jogi kiképzést is kapnak. Vannak keresztény vallású egységeik és több, külföldiekből álló alakulatuk.

Az USA vezetői azután döntöttek a komolyabb támogatások megindításáról, mikor az YPG már hónapok óta elkeseredett harcot vívott Kobani megvédéséért és a nemzetközi közvélemény lélegzetvisszafojtva tudósított a kurd egységek emberfeletti helytállásáról. Ekkor megkezdődtek az amerikai légitámadások az ISIS egységei ellen és az YPG óriási lendülettel szorította vissza a szélsőségeseket. 2015 végéig már több száz tonna fegyvert és muníciót dobott le nekik az USA, valamint küldött több speciális egységet az Iszlám Állam elleni harchoz.

A szerdai ankarai merénylet után Ahmet Davotoglu török miniszterelnök egyből a kurd közösségre terelte a gyanút. A törökországi Kurd Munkapártot (PKK) – mely az USA szerint is terrorszervezet – és az YPG-t gyanúsította meg a merénylet elkövetésével. Csütörtöki televíziós beszédében Erdogan, a török államelnök elmondta, hogy az USA nagy hibát követ el azzal, hogy kurd szervezetet támogat Szíriában, ugyanis ezek mind terroristák.

Az Egyesült Államok elítélte a merényletet és azt közölte, hogy a kurd milíciák akciói aláássák az amerikai-kurd együttműködést Szíriában. Persze az eddigiek fényében ez inkább tűnik egy diplomatikus részvétnyilvánításnak, semmint valódi fenyegetésnek.

- mondta egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú amerikai hivatalnok a New York Timesnak.

A törökök jelenleg hadat viselnek a saját hazájukban található kurd közösség, a PKK ellen.Így az, hogy a szomszédos országban található másik kurd milícia az Egyesült Államok támogatását élvezi, súlyosan sérti a török érdekeket.

Ankarai katonai vezetők egyre inkább egyetértenek abban, hogy szükséges megindítani egy szárazföldi offenzívát. Elemzők szerint ez azonban az USA beleegyezése nélkül nem fog megtörténni. A kérdés most az, hogy a török vezetés tud-e higgadt, megfontolt döntést hozni. Egyenlőre úgy tűnik, hogy nem.

Az YPG visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint ők robbantottak volna Ankarában. Több szakértő szerint is Törökország céljait szolgálja, hogy igaztalanul megvádolják a kurdokat, hiszen ez alááshatja az amerikai-kurd kapcsolatokat és elapaszthatja a kurdoknak nyújtott amerikai támogatást.

(New York Times)