Az új iraki kormányfõrõl a síita nacionalisták dönthetnek, ami rossz hír Amerikának
2018.05.16. 14:03
A szavazatok több mint 90 százalékának feldolgozottsága mellett a hétvégi iraki választáson a legtöbb szavazatot Muktada asz-Szadr síita nacionalista és kommunista pártszövetsége kapta, így az Iránnal távolságtartó és ugyanakkor az USA-val kifejezetten ellenséges militáns síiták lehetnek az új iraki kormány meghatározó ereje. Szaddám rendszerének bukása után Muktada asz-Szadr az amerikai megszállók elleni fegyveres lázadásoknak volt a vezetője.
A szombaton megtartott iraki parlamenti választások végleges eredménye még nincs meg, de a részleges eredmények szerint az asz-Szajrún, Muktada asz-Szadr pártszövetsége jelentős sikereket könyvelhet el, mivel jelenleg hat tartományban vezet.
A választási kampányban asz-Szadr erősen bírálta az Egyesült Államokat, sőt Iránt is, amelyhez pedig az iraki síitákat történelmileg is szoros kapcsolatok fűzik. Maga asz-Szadr évekig élt perzsa földön, ám mára már szakított Teheránnal és visszaszorítaná Irán növekvő befolyását.
A hitszónokból hivatalosan nem lehet kormányfő, mert nem jelöltette magát, ám mivel pártszövetsége kapta a legtöbb szavazatot, ezért ők jelölhetnek miniszterelnököt az új, várhatóan koalíciós kormány élére.
Muktada asz-Szadr győzelme a politikai elemzők szerint egyértelműen kellemetlen meglepetés az USA számára, mivel a síita vallási vezető közismerten nem Amerika-barát, szemben az eddig hatalmat birtokló Haider al-Abadi-féle mérsékelt erőkkel.
Muktada asz-Szadr és családtagjai (nagyapja és apja) elismert síita hitszónokokként váltak ismertté Irakban. A most győztes politikus a Szaddám bukását elhozó amerikai katonai megszállás ellen több alkalommal is súlyos véráldozatokkal járó fegyveres lázadásokat indított.
Muktada asz-Szadr iraki síitaként mindig is jó kapcsolatokat ápolt Iránnal, azonban nacionalistaként a túlzott iráni befolyásszerzés ellen is határozottan fellépett. Megválasztásával tehát leginkább Amerika veszítheti a legtöbbet.
Sokak szerint például a még Irakban állomásozó amerikai csapatok kivonásának a felgyorsítását és az amerikai érdekérvényesítő képesség nagyarányú csökkenését hozhatja el már rövid távon is az asz-Szadr-féle új kormány megalakulása. De emellett még arra is számítani lehet, hogy az új kormány egy teljesen új struktúrában alakul meg, mivel az amerikaiak által bevezetett megosztást – amelyben síita a miniszterelnök, szunnita a parlamenti elnök és kurd az elnök – az irakiak elfogadhatatlanul mesterségesnek tartják.
Ugyanakkor az is valószínű, hogy egy nacionalista és síita milicista új kormány minden eddiginél aktívabb szerepet vállalhat a szíriai háborúban, ami az iraki-szíriai határ szír oldalát megszállva tartó amerikai-kurd-szunnita arab szövetséges erők számára egy nagyon rossz hír.
Egy ilyen irányú és az USA érdekeit messzemenően veszélyeztető jellegű fejleményre utaló jel volt az elmúlt napokban az, amikor az iraki légierő F-16-os gépei szíriai (szunnita) iszlamista hadállásokat támadtak.
Bár Eric Pahon, a Pentagon szóvivője azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem támogat egyetlen pártot vagy jelöltet sem – "inkább a tisztességes és átlátható választási folyamat mellett áll" –, az elemzők szerint Washington Haider al-Abadi eddigi miniszterelnököt látná a továbbiakban is a bagdadi kormány élén, de az al-Abadi vezette Győzelem Szövetség gyöngén szerepelt, a 19 iraki tartományból csupán egyben került az élre.
James Mattis amerikai védelmi miniszter kedden azt hangoztatta: elfogadja az iraki választások eredményét a Muktada asz-Szadr hitszónok vezette radikális síita pártszövetség, az asz-Szajrún sikere ellenére is.
Mattis, aki az amerikai tengerészgyalogosok parancsnokaként szolgált Irakban, a Pentagonban újságírókkal beszélgetve fejtette ki véleményét. "Az iraki nép választott. Demokratikus folyamat során, olyan pillanatban, amikor sokaknak kétségeik voltak, hogy Irak egyáltalán képes kézbe venni a saját sorsát" – fogalmazott a miniszter. Majd hozzátette: "tehát várunk, megvárjuk a végső eredményeket és az iraki nép döntése mellett állunk".
Mattis tábornok 2003-tól szolgált Irakban, tehát pont akkor, amikor a Muktada asz-Szadr által alapított Mahdi milícia a legerőteljesebben támadta az amerikai megszálló erőket. A politikus ekkor vált az amerikaiakkal szembeni ellenállás jelképévé.