Az osztrákok kizárnák a görögöket Schengenbõl
2016.01.23. 15:18
Az osztrák belügyminiszter kizárná Görögországot a schengeni övezetből, ha az athéni kormány továbbra sem erősíti meg a görög határok ellenőrzését a migránsáradattal szemben. Davoson az IMF igazgatója pedig arról nyilatkozott, hogy a menekültválság gazdasági növekedést hozhat Európába.
Ha az athéni kormány nem vállalja határainak, vagyis az Európai Unió határainak a biztosítását, akkor nyíltan kell beszélnünk Görögország schengeni övezetből való ideiglenes kizárásáról"
- jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter.
Ha egy schengeni övezetbeli ország tartósan nem teljesíti kötelezettségeit, és csak vonakodva hajlandó segítséget elfogadni, akkor semmi nem tiltja, hogy ezen elgondolkodjunk"
- mondta, hozzátéve, hogy szerinte mítosz az az érv, miszerint a görög-török határt képtelenség ellenőrizni.
Az osztrák belügyminiszter szerint sok európai már tűrőképessége határára érkezett.
Sokat beszéltünk már, itt a cselekvés ideje. A stabilitás, a rend és Európa biztonságának védelméről van szó"
- vélekedett Mikl-Leitner, aki a kezdetektől fogva bírálta a magyar biztonsági határzár építését, és Faymann kancellárral karöltve hangoztatta az "szárnyas kapu" megépítését, ami szerintük ma sem számít kerítésnek. Mikl-Leitner volt az első, aki még novemberben, csaknem egy hónap hallgatás után bejelentette, hogy Ausztria is határvédelmi építkezéseket és intézkedéseket eszközöl Szlovéniával közös határán.
Az Európai Unió soros elnöksége decemberben elvetette azt a lehetőséget, hogy Görögországot kizárják a schengeni övezetből, arra hivatkozva, hogy ez jogilag lehetetlen. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szóvivője pedig cáfolta, hogy az EU részéről a kizárásra utaló fenyegetés érkezett volna.
A több hónapos bírálatokra reagálva Nikosz Kociasz görög külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a görög határok lezárása lehetetlen:
Ha meg akarnánk állítani a menekülteket, úgy háborút kellene vívnunk ellenük. Bombáznunk kellene őket, el kellene süllyesztenünk hajóikat és az embereket hagynunk kéne megfulladni. Ez ellentmond az emberiességnek, az európai jognak és nemzetközi egyezményeknek egyaránt. Ezt nem tehetjük meg"
Mindeközben a davosi világgazdasági fórumon is terítéken van a migráció kérdése. A fórumon több élvonalbeli politikus is hangoztatta személyes véleményét. Manuel Valls francia és Mark Rutte holland miniszterelnökök azt is lehetségesnek tartják, hogy a migránsválság miatt részekre szakad az Európai Unió.
A fórum egyik vitájában Christine Lagarde-ot, az IMF vezérigazgatóját is megkérdezték arról, mit gondol a schengeni övezet jelenlegi válságáról. Lagarde több európai vezetőhöz hasonlóan a schengeni övezet töréspróbájának tekinti a migránsválságot.
Az IMF-vezér hozzátette, hogy a Valutaalap véleménye szerint, ha az EU jól tudja kezelni a válságot, akkor egyes tagországai végül nyerhetnek rajta, mert hatására nagyobb lehet a gazdasági növekedésük. Az eurózóna 19 országának átlagosan 0,2 százalékpontos plusz növekedést biztosíthat az új munkaerőtömeg, de a legtöbb migránst befogadó Németországnak és Svédországnak még többet.
Gazdasági szempontból egyébként Európa kétségkívül jobb állapotban van, mint tavaly, de két fő aggályunk van, az egyik a menekültválság, a másik Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból"
- mondta Lagarde.
(MTI)