Az oroszok 92 százaléka nem akar újabb forradalmat, és közülük a legtöbben, 60 százaléknyian a bolsevikok által meggyilkolt II. Miklós cárt tartja a legrokonszenvesebbnek a sorsfordító 1917-es év történelmi alakjai közül – állapította meg egy, az októberi kommunista hatalomátvétel centenáriuma alkalmából elkészített felmérésében a VCIOM közvélemény-kutató intézet.

Ebből úgy tűnhetne, mintha a lelkekben a régi rend iránti nosztalgia száz év után felülkerekedett volna a forradalmi mítosszal szemben, ám a vizsgálat nyomán ennél bonyolultabb kép rajzolódott ki. Kiderült ugyanis, hogy a rokonszenvfelmérésben, amelynek részvevői több történelmi szereplőt is bejelölhettek, a második helyen, 57 százalékkal Feliksz Dzerzsinszkij, a KGB szovjet állambiztonsági szervezet elődszervezetének, a Csekának a megalapítója végzett, megelőzve az 53 százalékot begyűjtött Lenint és az 52 százalékon álló Sztálint – aki iránt 2005-ben még csak 37 százalék nyilvánított rokonszenvet.

A hóhérok és áldozatok leszármazottainak megosztottságát jelzi, hogy a megkérdezettek közül 46 százalék vélekedett úgy, az októberi forradalom a társadalom többségének érdekét szolgálta, és pontosan ugyanennyien gondolták ennek az ellenkezőjét. A bolsevikokat ugyan csak 28 százalék támogatná, ha most következne be a fordulat, a túlnyomó többség, 72 százalék pedig elszökne, kivárna vagy alkalmazkodna, ám mégis 61 százalék azok aránya, akik szerint a forradalom erős lökést adott az ország fejlődésének, sőt új korszakot nyitott fejlődésében.

Mindemellett a sztálini megtorlásokat stabilan 70 százalék elítéli, a monarchikus államformát pedig csak 28 százalék támogatja vagy nem ellenzi.

Az orosz társadalomnak ezt a paradox, kettős világképét próbálta meglovagolni a Raketa óragyár, amely Revoljucija, azaz forradalom néven olyan exkluzív terméket dobott, piacra, amelynek fekete számlapját a cári dinasztia egyik leszármazottjának alvadt vércseppje „ékesíti”. Az óra tervezője és véradója, az orosz óhazába az Egyesült Államokból visszaszármazott Rosztyiszlav Romanov, a tragikus sorsú cár húgának, Kszenyija Alekszandrovnának a dédunokája.

– fogalmazta meg sokatmondónak szánt üzenetét a Romanov-sarj.

Ennél egyértelműbben fogalmazott Marija Vlagyimirovna nagyhercegnő, a Romanov-ház jelenlegi feje az oroszokhoz az élesen megosztó 100. évforduló alkalmából a hétvégén intézett üzenetében.

– közölte.

Rámutatott, hogy a forradalom „elkerülhetetlen katasztrófa” volt és egyúttal válasz az elit tétlenségére egy olyan időszakban, amikor a nép megújulásra törekedett. A nagyhercegnő sürgette a forradalom bűneinek elismerését, ugyanakkor úgy vélekedett, „megengedhetetlen az a törekvés, hogy kitöröljék a szovjet korszakot Oroszország történelméből, vagy kizárólag fekete tónusban ábrázolják azt”.

A nyilatkozat gyakorlatilag egybecseng a jelenlegi, magát mind a cári, mind a szovjet rendszer örökösének tekintő, és azok pozitív hagyatékát a maga javára felhasználni törekvő orosz politikai kurzus törekvéseivel. Vlagyimir Putyin elnök, amikor múlt héten Moszkvában felavatta a sztálini megtorlások áldozatairól megemlékező gyász falát, leszögezte, hogy a leszámolásokra „nincs mentség”, ugyanakkor a nemzeti egység megerősítésének szándékával azt hangsúlyozta, hogy Oroszországban most „a bizalom és a stabilitás értékeire” kell támaszkodni.

Ennek megfelelően a Kremlben nem tartanak megemlékezést a centenárium alkalmából.

(MTI)