Méghozzá a sajátjukba: Oroszország ugyanis elnököt választ. Nagy meglepetésekre azonban nem kell számítani. A legelső előzetes eredmények közép-európai idő szerint este hét után várhatók.

Az előrejelzések szerint a győztes nagy valószínűséggel – immár negyedszer – a jelenlegi államfő, Vlagyimir Putyin lesz.

Tizenegy időzónában, több mint 97 ezer választókörzetben csaknem 110 millió voksolásra jogosult adhatja le szavazatát, a legelső előzetes eredményeket a kalinyingrádi körzetek bezárása, közép-európai idő szerint este hét után hozzák nyilvánosságra. A 142 milliós országban összesen 94 500 szavazóhelyiséget állítanak majd fel.

Putyin ellenfelei között van többek mellett Pavel Grugyinyin, Vlagyimir Zsirinovszkij, Kszenyija Szobcsak, Grigorij Javlinszkij és Szergej Baburin is.

A választási biztosok a nehezen megközelíthető helyeken – meteorológiai állomásokon, a szíriai katonai bázisokon, a határőrposztokon, a tengerjáró hajókon – már március elején megkezdték a szavazatok begyűjtését. Külföldön több mint 400 helyen adhatják le voksukat az orosz állampolgárok.

Vlagyimir Putyin nem törekszik arra, hogy 2024 után is hatalmon maradjon. Az orosz elnök erről az amerikai NBC televíziónak adott interjúban beszélt egy héttel az elnökválasztás első fordulója előtt, amit minden bizonnyal magabiztosan megnyer majd.

Ahhoz, hogy a 2024-ben esedékes következő választáson is indulhasson, meg kellene változtatni az orosz alkotmányt, de Putyin inkább abban bízik, hogy utóda továbbviszi majd az általa kialakított politikát.

Orosz újságok beszámolója szerint a német média durván megsértette Oroszország szuverenitását. Ugyanis a Deutsche Welle orosz nyelvű honlapja meg akarja győzni az oroszokat, hogy ne menjenek el szavazni. Egy cikkben – amelynek a címe „Öt stratégia arra, hogy tiltakozását megmutassa az orosz elnökválasztásokon” – azt tanácsolják, hogy rontsák el szavazólapjukat, vigyék haza ahelyett, hogy bedobnák az urnába vagy egyáltalán ne is menjenek el szavazni.

Az amerikai CIA legnagyobb európai bábállama, Ukrajna úgy döntött, hogy nem engedélyezi a területén élő oroszok részvételét a választásokon. Az ukrán kormány nem engedi meg az orosz állampolgároknak, hogy az országban lévő diplomáciai missziókban szavazzanak, amely ellentétes az egész világon érvényes gyakorlattal. Kijev az oroszországi választásokat törvénytelennek tekinti, mert azt a Krím félszigeten is megtartják.

A Krím félsziget lakossága egy 2014-es népszavazás nyomán tért vissza Oroszországhoz. A nép 97 százaléka szavazott a visszatérésre.