A tárca közlése szerint tengeri indítású Kalibr rakéták vasárnap megsemmisítettek négy SZ-300-as indítóállást az ukrajnai Dnyipro külterületén. Oroszország szerint a támadásban 25 ukrán katonát ért találat. Moszkva nem közölte, hogy melyik európai ország szállította az Sz-300-as rendszereket. Szlovákia, amely ilyen rakétarendszert adományozott Ukrajnának, vasárnap cáfolta, hogy az általa szállított rendszert találat érte volna.

Az orosz állítást Pozsony álhírnek minősítette.

Az orosz erők lelőttek két ukrán Szu-25-ös harci repülőgépet is Izjum város közelében, és megsemmisítettek két lőszerraktárt, az egyiket a déli Mikolajiv közelében – tudatta hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint csapataik újabb 78 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg. Igor Konasenkov minisztériumi szóvivő hozzátette, hogy erőik lelőttek egy ukrán Mi-24-es harci helikoptert a déli Herszon közelében.

Ezt az információt a Reuters brit hírügynökségnek nem sikerült független forrásból megerősítenie.

Konasenkov szerint több ukrán parancsnoki állás, lőszerraktár és üzemanyagraktárat, valamint légvédelmi rendszereket is megsemmisítettek.

Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes úgy vélekedett, Oroszország továbbra is dolgozik azon, hogy elfoglalja Kelet-Ukrajnát. Hangsúlyozta, Oroszország folytatja előkészületeit, mozgósít és újoncokat képez ki.

Az UNIAN hírügynökség értesülése szerint az ukrán hadsereg vezérkara arra számít, hogy az orosz erők újabb erőfeszítést tesznek Kelet-Ukrajna teljes elfoglalására. Ennek érdekében Oroszország más részeiből újabb csapatokat vezényelnek a határokhoz. Emellett új személyzettel egészítenék ki a megtizedelt orosz egységeket.

A következő orosz támadások középpontja várhatóan Harkiv és Szlovjanszk közelében lesz – vélekedett egy ukrán tábornok az UNIAN beszámolója szerint.

Az oroszok által támogatott szakadár ukrán régió, a „Donyecki Népköztársaság” fokozni fogja az ukrán erők elleni harcot – mondta hétfőn Gyenyisz Pusilin, az ottani szeparatisták vezetője.

„Minél tovább késlekedünk, annál többet szenved a civil lakosság, amelyet túszul ejt ez a helyzet. Meghatároztuk azokat a területeket, ahol bizonyos lépéseket fel kell gyorsítani”
– tette hozzá Pusilin.

A nyugati vállalatok sietve távoznak Oroszországból vagy csökkentik ottani tevékenységüket az Ukrajna elleni orosz támadás miatt. Így tesz a francia Société Générale bank is. A pénzintézet megállapodott arról, hogy eladja a Rosszbankban és az orosz hitelező és biztosítási leányvállalataiban lévő részesedését az Interrosz Capitalnak, a Vlagyimir Potanyin milliárdoshoz kötődő cégnek.

Az orosz offenzíva pénzügyi szankciók sorát váltotta ki az Egyesült Államok, Európa és Nagy-Britannia részéről, ami arra késztette a nyugati vállalatokat, hogy eladják oroszországi eszközeiket.

A Société Générale-ra re egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy megszakítsa kapcsolatait Oroszországgal, és megszüntesse több mint 15 éves befektetését a Rosszbankban.

Hasonlóan távozik Oroszországból az Ericsson távközlési szolgáltató. A svéd vállalat hétfőn közölte, hogy határozatlan időre felfüggesztette összes oroszországi üzleti tevékenységét az Ukrajna elleni háború miatt.

A cég közölte, hogy 2022 első negyedévében 900 millió svéd korona (mintegy 33 milliárd forint) céltartalékot képez az eszközök értékvesztésére és egyéb rendkívüli költségekre, a dolgozók elbocsátási költségeinek figyelembevétele nélkül.

Az Ericsson azt is közölte, hogy oroszországi alkalmazottait fizetett szabadságra küldi.