Lengyelország nem vonja kétségbe az európai integráció értelmét, de kész megvédeni gazdasági és politikai érdekeit - jelentette ki szerdán Varsóban Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az uniós ügyekért felelős illetékes a lengyel rádióban Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatára reagált, aki múlt pénteken Szófiában élesen bírálta Lengyelországot, kijelentve egyebek között, hogy Varsó szembemegy az Európai Unió érdekeivel, és azt kockáztatja, hogy több kérdésben is a blokk partvonalára lavírozza magát – írja az MTI.

Szymanski kitért az Európai Bizottság (EB) szóvivőjének keddi nyilatkozatára is. A szóvivő többek között azt mondta, hogy a EB megítélése szerint "a lengyel kormány veszélyezteti a jogállamiságot".

A bizottság júliusban a folyamatban lévő igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.

Szymanski reményét fejezte ki, hogy a szóvivő értékelése nem tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját.

A tisztségviselő ismételten kétségbe vonta a Lengyelország ellen indított uniós jogállamisági eljárás jogszerűségét, rámutatva: maga az EB is elismerte, hogy nem illetékes a nemzeti igazságügyi rendszerek kérdéseiben. Emlékeztetett a brüsszeli testület 2008-ban kelt egyik dokumentumára, amelyben a bizottság 800 lengyel bíró petícióját utasította el, arra hivatkozva, hogy

A brüsszeli levelet a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál tette közzé kedden.

Angela Merkel német kancellár keddi kijelentése kapcsán, miszerint Berlin "nagyon komolyan" veszi az Európai Bizottságnak a lengyel jogállamiságra vonatkozó álláspontját, Szymanski elmondta: Brüsszel álláspontját Varsó is komolyan veszi, de elvárja, hogy az európai vezetők ugyanilyen komolysággal álljanak hozzá a részletesen kifejtett lengyel érveléshez.

– hangsúlyozta Szymanski, hozzátéve: nem jelenti az európai integráció értelmének aláásását az, hogy Varsó kész az uniós fórumon megvédeni gazdasági és politikai érdekeit.

Aláhúzta: Lengyelország szem előtt tartja az uniós alapszerződésekben rögzített elveket, elfogadhatatlannak tartja viszont, hogy ezeket úgy értelmezzék, ahogyan ezt ma egyes politikusok teszik. Az EU "nem az államok alárendeltségén, hanem az egyenlőségen, a párbeszéden és egymás kölcsönös meghallgatásán alapszik" – nyomatékosította úgy értékelve:

Az EB július végén második szakaszába léptette a 2016 elején Lengyelországgal szemben elindított jogállamisági mechanizmust, melynek harmadik szakasza végső esetben az adott tagállam uniós szavazati jogának felfüggesztésével is zárulhat.

Közlések szerint az eljárás további sorsa az egyik témája azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket szerdán Angela Merkel az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel folytat Berlinben.