Az izraeli miniszterelnök a zsidó történelemrõl oktatná az ENSZ diplomatáit
2016.05.06. 20:28
Netanjahu mérgelődik az ENSZ egyik döntése miatt.
Az UNESCO múlt hónapban elítélte Izraelt, mert biztonsági megszorító intézkedéseket vezetett be a jeruzsálemi óváros legszentebb helyén, a középkor óta az al-Aksza mecsetnek otthont adó Mecsetek terén. Az elítélő határozatban csakis arab nevén Haram al-Sarifnak nevezték a szent helyet, melyet Izraelben Templomhegynek hívnak, s ahol kétezer évvel ezelőtt a rómaiak által lerombolt zsidó szentély állt.
Megdöbbentem az UNESCO által elfogadott határozatot hallva, amely megtagadott minden zsidó kapcsolatot a Templomheggyel, legszentebb helyünkkel. Nehezen hihető, hogy bárki - nemhogy egy kultúra megőrzésére életre hívott szervezet - megtagadjon egy ilyen több ezer éves kapcsolatot"
– írta az izraeli miniszterelnök.
Netanjahu ezért egy különleges előadást kíván tartani a zsidó történelemről az ENSZ Izraelben lévő alkalmazottjainak, talán már a jövő héten. A kormányfő egyik munkatársa "történelmi tudatlanságnak" nevezte a jelenséget.
Egyelőre nem tudni, hogy mikorra tervezik az előadást, sem azt, hogy az ENSZ dolgozói közül hányan szeretnének részt venni az oktatáson.
Az ENSZ kulturális szervezete már korábban is elfogadott számos alkalommal Izraelt bíráló határozatokat, általában az iszlám államok kezdeményezésére.
A Jeruzsálem óvárosában található Templomhegy vagy Mecsetek tere, arab nevén Haram al-Sarif a zsidók legszentebb helye, mert a zsidó hagyomány szerint ez a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot. Később, körülbelül i. e. ezerben, Salamon király idején ott épült a zsidók első szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek által felépített második szentély is egészen a rómaiak rombolásáig, i. sz. 70-ig. A tizenkettedik század óta muzulmánok kezén lévő helyen a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll, a mecseteknek otthont adó, ókorban kiépített terasz nyugati támfala pedig a zsidók által tisztelt Siratófal. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Jordániától Jeruzsálem óvárosát, ahol megígérte az addigi helyzet, a status quo fenntartását. Az egyezmények értelmében más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet vagy Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak.
Az utóbbi években a palesztinok azzal vádolják Izraelt, hogy zsidók imádkozásának engedélyezésével a status quo felrúgására törekszik, de ezt Netanjahu számos alkalommal cáfolta.
(MTI)