Az európai sajtó gyûlölethadjárata Magyarország ellen
2016.03.05. 19:34
Több német lap Horst Seehofer bajor miniszterelnök budapesti látogatásával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szombaton. A Bild pedig közölte a honlapján előző nap kivonatosan már ismertetett interjúját Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel, aki Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor menekültválság-kezelési tevékenységét vetette össze. Ciprasz erősen ferdítve seggnyaló interjújára a külügy már válaszolt is. A görög miniszterelnök nem úszta meg szárazon.
A konzervatív Die Welt "Seehofer Strausst utánozza" címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Jacques Schuster felidézte, hogy Franz Josef Strauss néhai bajor miniszterelnök aktív külpolitikát folytatott, azért is, hogy meggyőződjön saját fontosságáról és hergelje a kancellárt. Hozzátette, hogy Seehofer is így jár el, Orbán Viktor magyar kormányfőnél tett látogatásának az volt a célja, hogy emlékeztesse a németeket, mit gondol a kancellár menekültpolitikájáról. Kiemelte, hogy "a bajor miniszterelnöknek jogában áll rámutatni a kormány gyengeségeire és hibáira a menekültválsággal kapcsolatban, és a magyar kormányfő meglátogatásához is van joga, viselkedése azonban nem ízléses, külpolitikai kirándulásainak pedig komikus és hamis jellege van."
A liberális Süddeutsche Zeitung "Szubnacionális" címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Heribert Prantl szintén felidézte Franz Josef Strauss munkásságát, és megjegyezte, alapvetően nincs abban kivetnivaló, hogy egy politikus haszontalan, felesleges dolgokkal tölti az idejét. "Az viszont problematikus, ha ennek révén megtorpedózza a német Európa- és menekültpolitikát." Hangsúlyozta:
Seehofer egy olyan politikusnak udvarol, aki a menekültválságban a nemzeti különút és a menekültekkel szembeni embertelenség politikáját követi."
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung "Tengelyhatalmak" címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Berthold Kohler egyebek között azt írta, hogy Horst Seehofer a bajor választók gyönyörködtetését szolgáló programjának részeként látogatott el Angela Merkel kancellár legismertebb ellenfeléhez. "Ugyanakkor a szuper- és tengelyhatalmak csúcstalálkozója nem fedi el, hogy mennyire korlátozott München befolyása Berlinben, és abban is lehet kételkedni, hogy ez a befolyás növekedik majd a Merkel-tábor szemszögéből nézve a gonosz új birodalmában tett baráti látogatás révén."
A Spiegel Online hírportál a berlini fal felépítésének kezdete előtt nem sokkal Walter Ulbricht keletnémet pártvezető által tett híres kijelentést - miszerint Senkinek sem áll szándékában falat építeni - felidézve "Seehofer Orbánnál: Senkinek sem áll szándékában Merkelt gyengíteni" címmel közölt írást. A szerző egyebek között kiemelte: "Horst Seehofer és Orbán Viktor ugyan azt állítja, hogy mindketten támogatni kívánják a kancellárt, de nem túlzottan valószínű, hogy ezt a kancellári hivatalban is így látják."
A Financial Times az európai feltörekvő demokráciákat fenyegető belső veszélyekről közölt írást, kitérve a magyar kormány politikájára. A brit gazdasági napilap szerzője, David Clark, a Russia Foundation nevű londoni székhelyű kutatóintézet elnöke a következőket írta: "ma már nem a kommunizmus újjáéledése fenyegeti a szovjet kísérlet romjaiból sikeresen felépült nyitott, plurális, piacorientált térségi társadalmakat, hanem elsősorban a populista autoriter jobboldal, amely illiberális Európát akar, zárt határokkal és zárt elmékkel."
A szerző szerint ennek a folyamatnak a zászlóvivője az Orbán Viktor vezette magyar kormány, amely hatalomra jutása óta "aláásta a bírói függetlenséget, korlátok közé szorította a médiaszabadságot, és nyíltan deklarálta azt a szándékát, hogy az Oroszországhoz és Kínához hasonló országok autoriter gyakorlatát akarja másolni."
A szerző szerint Magyarországon olyan mértékű visszalépés történt, hogy ha az ország ma kérné felvételét az Európai Unióba, kétségtelenül elutasítanák, azzal az indokkal, hogy a koppenhágai feltételrendszerben felsorolt alapvető demokratikus normákat sem teljesíti.
A kritikát elegáns és illendő dolog elfogadni, a mocskolódást viszont nem szabad szó nélkül hagyni. Bár nem akarom megvédeni a kormányt (meg tudja magát), én mindenesetre örülök, hogy se szilveszter előtt, sem azután nem erőszakoskodtak migránsok magyar nőkkel, örülök, hogy nincsenek "dzsungel" szerű táborok, ahol ártatlan gyerekeket erőszakolnak. Örülök, hogy Magyarország betartja a vonatkozó és kötelező schengeni szabályokat, miközben nálunk regisztrálták a legtöbb menedékkérelmet Németország után, és örülök, hogy szabadon dönthetünk arról is, hogy szeretnénk-e kvótákat, miközben pont az EU az, aki saját uniós jogrendszerébe ütközően próbál eljárni, megerőszakolva a tagállami hatáskört.
Persze minden éremnek két oldala van, de jobb mindkettőt alaposan megvizsgálni. A tapasztalás és a történelem majd úgyis felmenti azt, akinek a válságos helyzetben igaza volt.