Az Európai Bizottság jogi eljárásokat indít és szankciókat léptet életbe Lengyelországgal szemben, amennyiben a parlament elfogadja a tervezett igazságügyi reformot. Az EU szerint a reform a bírói függetlenség ellen indított támadás.

A Bizottság szerdán figyelmeztetést küldött Lengyelországnak a legfelsőbb bíróságot érintő reformok miatt – írja a Deutsche Welle.

Miután az Európai Bizottság (EB) vezetői Brüsszelben megbeszélték a teendőket, több biztos is megfenyegette Lengyelországot, hogy felfüggesztik szavazati jogát az Európai Tanácsban – az EU egyik legfőbb döntéshozó szervében.

– mondta Frans Timmermans alelnök. Hozzátette: a törvény még nem került teljesen elfogadásra, ám közel kerültek ahhoz, hogy "elindítsák a 7. cikkely szerinti eljárást". Az EU-s szabályok megszegése miatti kötelezettségszegési eljárást akár már a jövő héten készek elindítani.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvényjavaslat három kamarára bontaná a testületet, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét és a törvény hatálybalépésével egyidejűleg nyugdíjazná a jelenlegi bírákat – azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A nyugdíjazott bírák utódait a szejm választaná meg – írja az MTI.

A reform a teljes ellenzék heves ellenállásába ütközik, amely szerint az új szabályok sértik a bírói hatalmi ág függetlenségét. Bírálta a javaslatot a legfelsőbb bíróság elnöke, az állampolgári jogok szóvivője és az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) is.

A kormánypárt módosító javaslatai növelnék az államfő hatáskörét, így például nem az igazságügyi miniszter, hanem az államfő döntene arról, hogy a jelenlegi bírái közül ki maradhatna a testületben a törvény elfogadása után, és ugyancsak ő döntene rendeleti úton a testület szabályzatáról.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt már elfogadott a reformot alkotó három törvény közül kettőt, amelyből egyet Duda elnök már aláírt. A legfelsőbb bíróságról szóló törvényt már az alsóház elé terjesztették, hamarosan szavazás is lesz róla. A törvény elfogadását az ellenzék módosító indítványok benyújtásával akarja késleltetni, ebből eddig több mint ezret nyújtottak be.

A lengyel kormány szerint az igazságügyi reform azért fontos, hogy a bíróságok elszámoltathatóbbak legyenek.

Andrzej Duda köztársasági elnök szerint a lengyelek elégedetlenek a bírósági rendszer működésével és szükség van egy "okos reformra".

Váratlan módon azonban kedden Duda is kiegészítést javasolt a törvényhez: meg kell növelni a legfelsőbb bírák kinevezéséhez szükséges parlamenti többséget – ugyanis a bírák kinevezését a parlament hagyná jóvá.

A köztársasági elnök szerint ezzel a bírák kinevezése már nemcsak egyetlen párt kezében lenne.

A KRS szóvivője szerint Duda kiegészítése reményre ad okot, ám nem elégséges. A KRS a régi rendszert szeretné érvényben hagyni: ne a parlamenti többség válassza meg a bírákat, hanem a bírák válasszanak tagokat maguk közé.