Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken levélben fordult Andrej Plenkovic horvát kormányfőhöz, arra kérve őt, hogy Horvátország állítsa le a migránsokkal szembeni erőszakos intézkedéseket és a kollektív visszatoloncolásokat, amit régóta követelnek Zágrábtól a hazai és külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) is – írta a helyi sajtó.

– írta Mijatovic. Felszólította a horvát hatóságokat, hogy mindenki számára, aki menekültstátuszért folyamodik, tisztességes és hatékony eljárást biztosítsanak a hatóságok.

A biztos kifejtette, tisztában van azzal, hogy Horvátországnak milyen kihívásokkal kell szembenéznie, de a migráció kezelésére tett erőfeszítéseknek összhangban kell lenniük a jogállamisággal és a kötelező nemzetközi jogi elvekkel – írja az MTI.

A migránsokat segítő szervezetek azzal vádolják a horvát hatóságokat, hogy embertelenül bánnak a közel-keleti migránsokkal, akik Horvátországon keresztül szeretnének a gazdagabb nyugat-európai országokba eljutni. Zágráb elutasítja ezeket a vádakat, mondván, a horvát Európa egyik legképzettebb rendőrsége, és szakszerűen védi a horvát határt, és egyben az Európai Unió külső határa is. A horvát sajtóban ezzel összefüggésben olyan vélemények jelentek meg, hogy az emberi jogi biztos jobban hisz a nem kormányzati szektor "következetes és megalapozott" információinak, mint a horvát kormánynak.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) adatai szerint Horvátország 2018 elejétől 2500 migránst toloncolt ki az országból. Közülük 1500-an azt állították, hogy a hatóságok nem biztosították számukra a menedékkérelem beadását, 700-an pedig azt mondták, bántalmazták őket, elvették a pénzüket és mobiltelefonjaikat.

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter korábban azt mondta, hogy a horvát rendőrség a törvények szerint jár el. "A törvények pedig olyanok, hogy a rendőrség védi a határokat a migrációval szemben. Ez nem csak horvát törvény, ez schengeni előírás is" – mondta Bozinovic.

Az utóbbi mintegy három évben több mint egymillió illegális bevándorló érkezett Nyugat-Európába, legnagyobb részük 2016 márciusáig, amikor ellenőrizetlenül áramlottak be a nyugat-balkáni útvonalon található országokon át. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.