Az EU egységes piaca veszélyben van, miután a kelet-európai országok amiatt bírálják Brüsszelt, hogy tönkreteszi a mezőgazdaságukat.

Bulgária és Lengyelország szerint a nyugat-európai földtulajdonosok és szupermarketek túl magas árat állapítanak meg a keleti mezőgazdasági termelőknek és boltosoknak – írja az Express.

A leginkább érintett országok egy sor komplex, új törvényt vezettek be, hogy megvédhessék a mezőgazdasági termelőiket, valamint biztosítsák a mezőgazdaság túlélését és működését. Az új szabályozások miatt az Európai Unió aggódik, hogy a korábbi kommunista országok véget vethetnek az egységes piacnak.

Bulgáriában az Európai Bizottság szabálytalanságot állapított meg tavaly, miután elfogadtak egy olyan törvényt, miszerint a befektetőknek legalább öt évig helyben kell lakniuk, mielőtt földet vennének. Romániában Brüsszel azt kifogásolta, hogy a szupermarketek termékeinek legalább 51 százalékban a helyi beszállítóktól kell származnia.

Az unió már elrendelte a hatóságoknál, hogy szüntessenek be egy olyan adót, ami előnyhöz juttatja az alacsony forgalmú helyi boltokat a nagy külföldi tulajdonú szupermarketekkel szemben.

Azonban az sem tetszik Brüsszelnek, hogy a lengyeleknél mielőtt valaki földet vesz, annak többek között 10 évig helyben kell laknia.

Az Eco Ruralis “Földhöz való jog” kampányának a vezetője, Szőcs Attila szerint nagyszabású, a politikum által elősegített földvásárlás zajlik. Méreténél fogva ez nem egy egyszerű földvásárlás: mérhető szociális, környezeti és kereskedelmi hatásuk van ezeknek a tranzakcióknak, melyek nem hagyják érintetlenül a helyi közösségeket – jelentette ki.

– folytatta.

Könnyű rájönni, hogy a volt szovjet blokk miért néz szembe ilyen földlázzal. Egy átlagos, nem a legolcsóbbnak számító mezőgazdálkodásra alkalmas föld Lengyelországban 2016-ban 9 481 euróba került. Idén márciusban Hollandiában egy hektár földért 59 115 eurót kellett fizetni. Látszik milyen nagy a különbség.

– emelte ki Szőcs.

Az Európai Bizottság pedig fenyegetésként tekint a földeket védő törvényekre, mivel azok akadályozzák az EU alapelvét, miszerint a tőke, a szolgáltatások, az áruk és az emberek szabadon áramolhatnak az unión belül.