Ezúttal egy jó ügy érdekében. A Európai Parlament (EP) állásfoglalása szerint az Európai Uniónak kezdeményeznie kell a kozmetikai célú állatkísérletek globális tilalmát.

Az uniós parlament kétnapos plenáris ülésének zárónapján elfogadott állásfoglalás szerint az Európai Unióban 2013 óta nem lehet ilyen állatkísérleteket végezni, azonban a világ országainak körülbelül 80 százaléka még mindig engedélyezi a kozmetikai célú állatkísérleteket, és az ilyen termékek forgalmazását.

A képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy az uniós rendszer nem tökéletes, ugyanis előfordul, hogy egy európai kozmetikai terméket előzetesen az EU-n kívül állatokon tesztelnek, és utána az eredményt az EU-n belül már jóval humánusabb módszerekkel ellenőrzik.

Probléma továbbá, hogy a kozmetikai termékek összetevőinek többségét számos más termékben – például gyógyszerekben, tisztítószerekben és egyéb vegyi anyagokban, valamint élelmiszerekben – is felhasználják, és ezeket az összetevőket tesztelhették állatokon. Emellett nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok azokról a kozmetikumokról, amelyeket olyan harmadik országokból importáltak az unióba, ahol állatokon tesztelik a termékeket.

A fentiek miatt a képviselők azt javasolták, hogy az EU minden esetben bizonyosodjon meg arról, hogy az importált termékek esetében nem végeztek állatkísérleteket egy harmadik országban.

A tilalomnak 2023-tól kell életbe lépnie, és mivel a gazdaság áll mindenek előtt, nem gyengítheti a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat, sem pedig a Kereskedelmi Világszervezet szabályait.

Becsléseink szerint évente több mint félmillió állaton – többek között nyulakon, tengerimalacokon, egereken, patkányokon és hörcsögökön – végeznek szükségtelen és kegyetlen kozmetikai állatkísérleteket világszerte. Öt évvel az EU-s tiltás után ideje, hogy egy lépést tegyünk előre – mondta Michelle Thew, a Cruelty Free International vezetője. A szervezet egy olyan világért harcol, amelyben nincsenek kozmetikai célú állatkísérletek.

Az Eurobarométer egy 2016-is felmérése szerint az uniós állampolgárok 89 százaléka egyetért azzal, hogy a szervezetnek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az állatjólét fontosságának tudatosítására. A felmérés arra is rámutatott, hogy az emberek szerint fontos lenne szigorú állatjóléti standardokat felállítani, amiket világszerte elismernek.

Az alternatív módszerek közé tartoznak az in vitro tesztek, amelyeket sejtkultúrákon, szövetmintákon és mesterséges szöveteken végeznek. A helyettesítést szolgálják továbbá a számítógépes modellezés (in silico), a speciálisan kiképzett műanyagbábuk és az önkéntesek. A tudományos fejlesztéseknek köszönhetően már léteznek olyan mesterséges anyagok, melyek majdnem teljesen azonosak az emberi hámsejtekkel. Vannak olyan emberi sejtekkel bélelt mikrocsipek, amelyekkel hatékonyan lehet az emberi szervek sejtszintű működését modellezni.

Mindezen eszközök tökéletesen alkalmasak az állatkísérletek kiváltására.

Ezek a módszerek nemcsak olcsóbbak, de hatékonyabbak is lehetnek. Be kell látnunk, hogy habár az emberek és az állatok biológiai felépítése nagyon közel áll egymáshoz, sok a hasonlóság, de nem vagyunk azonosak.

Ezért van az, hogy ha az állatokon tesztelnek egy gyógyszert, azt utána mindig tesztelik embereken is. A mikroadagolás során az önkéntesek minimális mennyiségű gyógyszert kapnak, a kutatók pedig számítógépes eljárás segítségével folyamatosan nyomon követik, hogyan hat a gyógyszer a szervezetre.

A 85 HIV/AIDS állatokon tesztelt vakcinából egyetlenegy sem volt sikeres az emberek esetében. Az egyik mód, ami bevált a majmoknál, az nem vált be az emberek esetében, sőt hajlamosabbá tette őket a betegségre – írja a PETA állatvédő szervezet.

Tízből kilenc kísérlet elbukik már a klinikai tanulmányozásnál, mivel nem tudjuk pontosan megjósolni a laboratóriumi és állatkísérletek alapján, hogy milyen hatással lesz az emberre – közölte még korábban az AFDA (American Food and Drug Administration). Ráadásul, ha valamelyik átmegy a szűrőn, még az sem jelent sikert, hiszen 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 nem megy át az emberi teszteken.

A témát illetően kétféle álláspont létezik: valaki mellette, valaki pedig ellene érvel.

Az egyik nézőpont szerint elfogadható az állatokon végzett kísérlet, mivel az emberek javát szolgálja, de igyekezni kell, hogy az állatok szenvedését minimalizáljuk.

A másik nézőpont elfogadhatatlannak tartja az állatkísérleteket, mert azok szenvedést okoznak egy élőlénynek, és közel sem biztos, hogy mindez az emberek javát fogja szolgálni. Ráadásul az állatkísérletek helyett már léteznek alternatív módszerek, amikről fentebb már említést tettünk.

Ha elfogadjuk azt, hogy az állatok rendelkeznek jogokkal, akkor ha egy kísérlet megsérti az állatok jogait, az morálisan rossz, hiszen más jogainak megsértése elítélendő. A lehetséges emberi javak, amik a kísérletből származnának, irrelevánsak morális szempontból.

Mások szerint viszont, ha valami jót teszünk az emberiségért, az ellensúlyozza az állatoknak okozott sérelmeket. Ez a megközelítés a cselekedet következményeit veszi figyelembe. Mondhatni a cél szentesíti az eszközt.

Népszerű előállni azzal az érvvel, hogy az állatok nem rendelkeznek olyan szellemi képességekkel, mint az emberek. Gondoljunk csak arra, hogy a visszamaradott szellemi képességekkel rendelkezőkön vagy gyerekeken sincs jogunk végrehajtani kísérleteket. Sokszor előjön az az érv is, hogy az állatokat ezért tenyésztik, de ez sem állja meg a helyét, hiszen ettől még ugyanúgy szenvednek.

Ráadásul sok kísérlet esetében egyértelmű, hogy az az állat halálával végződik. Ilyen például, amikor botoxot, vakcinákat és különböző vegyi anyagokat tesztelnek. A medián halálos adag (LD50) megadja, hogy egy adott anyagból, vegyületből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok 50 százalékának pusztulását 24 órán belül. Ennek a módszernek köszönhetően évente több tízezer állat hal meg így az Egyesült Királyságban és Írországban.

Az állatkísérletek három legfontosabb alapelve a 3R, azaz a replacement, reduction és refinement, amit a magyar szakirodalom 3CS néven emleget, azaz csere, csökkentés és csillapítás. A három alapelv szerint, ha lehetőség van más tesztelési módszerre, akkor minden esetben azt kell alkalmazni az állatkísérlet helyett. Ha pedig már sor kerül rá, akkor a lehető legkevesebb számú állatot kell bevonni és a lehető legkevesebbszer szabad megismételni a kísérletet. Az elvek alapján a kísérletek során olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek a legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel és stresszel járnak, és ha lehet, fájdalomcsillapítót kell adni az állatnak. Persze ezek az elvek nagyon jól hangzanak, de senki sem ellenőrzi őket és nincsenek pontosan definiálva, a különböző kísérletek során mást és mást jelenthetnek. A törvények előírják azt is, hogy milyen és mekkora élőhelyet kell biztosítani az állatnak, valamit milyen táplálékot, vizet és állatorvosi ellátást kell kapnia, ha kísérleteznek rajta.

Itthon kozmetikai célból, valamint élvezeti cikkekkel, fegyverekkel, illetve lőszerekkel kapcsolatos kutatásokat nem lehet állatokon végezni. Állatkísérleteket csak tudományos célból lehet végezni, ami engedélyhez kötött. Nem szabad olyan állatkísérletet végezni, amely súlyos, hosszú ideig tartó, semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal vagy szenvedéssel jár.

Az állatkísérlet-mentes kozmetikai termékekkel kapcsolatosan már itthon is elindult egy olyan oldal, amely kifejezetten az ilyen termékeket mutatja be.