2017.01.19. 09:28
Megszavazta az amerikai szenátus illetékes testülete helyi idõ szerint szerdán, hogy James Mattis, a hadsereg Középsõ Parancsnokságának közel-keleti térségért felelõs korábbi parancsnoka legyen a védelmi miniszter a hamarosan hivatalba lépõ új amerikai kormányzatban.
WASHINGTON, 09:28
Megszavazta az amerikai szenátus illetékes testülete helyi idő szerint szerdán, hogy James Mattis, a hadsereg Középső Parancsnokságának közel-keleti térségért felelős korábbi parancsnoka legyen a védelmi miniszter a hamarosan hivatalba lépő új amerikai kormányzatban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, már december elején James Mattist jelölte Donald Trump védelmi miniszternek. Volt azonban egy komoly probléma személyével, ugyanis egy amerikai törvény értelmében a védelmi miniszteri posztra csak az aktív katonai szolgálatból több mint hét éve távozó személy jelölhető, ezért kinevezése rendkívüli kongresszusi jóváhagyást igényel majd, "Veszett Kutya" azonban 40 évnyi katonai szolgálattal a háta mögött négy éve, 2013-ban vonult nyugállományba.
A szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottsága azonban most elsöprő többséggel hagyta jóvá a 67 éves nyugalmazott tábornok jelölését, így immár bizonyos, hogy ő lesz a védelmi tárca birtokosa Donald Trump leendő elnök kabinetjében.
Mattist – aki az egyik legtapasztaltabb stratégának számít az amerikai hadseregben – politikai értelemben "héjának", azaz keményvonalasnak tartják. A seregben "Veszett Kutya" néven emlegették, s Trump is így utalt rá Twitter-bejegyzéseiben. Mattis több mint négy évtizeden keresztül szolgált a tengerészgyalogságnál. 1991-ben az öbölháborúban harcolt, 2001-ben Dél-Afganisztánban vezetett hadjáratot, 2003-ban Irakban irányította a tengerészgyalogosokat. A tábornok neve 2004-ben vált ismertté a szélesebb közvélemény előtt, amikor az iraki Fallúdzsa ostromát irányította. 2010-ben az amerikai haderők közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai műveleteiért felelős, úgynevezett Középső Parancsnokság (Centcom) élére nevezték ki. Ezt a posztot 2013-ig töltötte be, de közben folyamatos vitában állt az Obama-kormánnyal annak Iránnal kapcsolatos politikája miatt, mert úgy gondolta, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene készülnie egy Iránnal kialakuló konfliktusra. A tábornok – Trumppal egyetemben – az Iránnal megkötött többhatalmi atomalkut is ellenezte.