Az Egyesült Arab Emirátusokból származó hercegnők rabszolgákat hoztak Európába. Ügyüket a belga bíróságon tárgyalják.

A szolgákat vízum nélkül, embertelen körülmények között dolgoztatták Belgiumban.

Sheikha Al Nahyan hercegnő és hét lánytestvére rendszeresen jártak Brüsszelbe. A család egy luxuslakosztályban szállt meg a Conrad Hotelben több hónapon keresztül. Legalább 20 szolgát hoztak magukkal, akiknek a nap 24 órájában lesnie kellett a hercegnők kívánságait, annak ellenére, hogy nem kaptak elegendő élelmet, és még ágy sem jutott nekik, ahol pihenhettek volna. A szolgáknak vízuma sem volt, ami nélkül nem is dolgozhattak volna Brüsszelben – írja a Deutsche Welle.

– mesélte Patricia LeCocq, a belga emberi jogi szervezet, a Myria szóvivője.

A történtekre csak akkor derült fény, amikor az egyik szolgának sikerült megszöknie és feljelentést tett a rendőrségen. A hatóságok nyomozni kezdtek és kiderült, hogy a szolgákat tényleg embertelen körülmények között tartották. A széles körű nyomozást követően a hatóságok feljelentést tettek a bíróságon. Kilenc évbe telt, mire a bíróság eljutott odáig, hogy tárgyalhassa az ügyet, mivel a hercegnők ügyvédje jogi csatát indított, mert szerinte a rendőrség megsértette a hercegnők jogait azzal, hogy folyton a lakosztályukban kereste őket.

Az Al Nahyan család az egyik legbefolyásosabb família az Egyesült Arab Emírségekben. A nemzetközi sajtó címlapjaira akkor kerültek fel, amikor megvásárolták a Manchester City fociklubot.

– hangoztatta Nicholas McGeehan, a Human Rights Watch munkatársa.

Nicholas évek óta nyomon követi az emberi jogi visszaéléseket az Öböl menti államokban. Elmesélte, hogy nem ez az egyetlen olyan eset, amikor egy Öböl menti országból Európába hozzák a szolgákat és bántalmazzák őket. Januárban az Emberi Jogok Európai Bírósága értesült egy hasonló esetről. Egy dubaji család három Fülöp-szigeteki szolgát vitt magával rövid bécsi útjuk alkalmával. A szolgáknak a gyerekekre kellett vigyázniuk és a nap 24 órájában rendben kellett tartaniuk a házat. Amikor valamelyik szolga hibát vétett, kiabáltak velük és megfenyegették őket.

A szolgák féltették az életüket, ezért a rendőrséghez fordultak. Egy osztrák emberi jogi szervezet felkarolta az ügyüket és azt a strasbourgi bíróság elé vitték. A bíróság azonban úgy döntött, hogy a tárgyalásnak "nincs reális esélye a sikerre". A  bíróság a döntését azzal indokolta, hogy a vádlottak már rég elhagyták az országot és a büntetőeljárás jogi kereteire vonatkozóan nincs egyezmény Ausztria és az Egyesült Arab Emírségek között.

Az emberi jogi szervezetek már régóta modern kori rabszolgasággal vádolják az Öböl menti államokat. A toborzószervezetek legfőképp Bangladesből, Indiából, Srí Lankáról és Pakisztánból keresnek munkásokat, akiknek jól fizető állást ajánlanak az arab régióban.

Viszont amikor a munkavállalók megérkeznek Szaúd-Arábiába, Bahreinbe vagy az Egyesült Arab Emírségekbe, azzal kell szembesülniük, hogy túldolgoztatják őket, és nem vagy csak ritkán kapnak fizetést. Közülük sokakkal durván bánnak és bántalmazzák őket.

A szolgák az arab országokban nem tudnak legális lépéseket tenni a kiszolgáltatottságuk ellen. A Kafala elnevezésű rendszer a munkaadót teszi a munkáltató törvényes képviselőjévé. Ahhoz, hogy az országban dolgozhass, kell "szponzor", aki vállalja a képviseletedet a jogi intézmények előtt. Szponzorod lehet a cég, a kormány vagy egy magányszemély. Ahhoz, hogy munkát válts, szükséged van a szponzorod beleegyezésére, azaz például a volt munkahelyed engedélye kell, hogy új munkát vállalhass. A cégeknek bevett gyakorlata, hogy nem adják beleegyezésüket. De az ország elhagyásához és a jogosítványhoz is kell a szponzor engedélye.

Sok arab sejk Németországba, Ausztriába vagy Belgiumba utazik nyaralni vagy azért, hogy orvosi kezelést vegyen igénybe, ilyenkor magukkal hozzák a szolgáikat is Európába. A sejkek viszont gyakran Európában nem megengedett módon viselkednek a szolgákkal szemben. A konfliktus forrása onnan származik, hogy a legtöbb esetben a sejkek származási országában megengedett az a viselkedésmód, amit a szolgák felé tanúsítanak, Európában viszont nem.

A belga bíróságnak viszont most lehetősége van arra, hogy precedenst teremtsen.

– fogalmazott Patricia LeCocq.

– tette hozzá.

Az Egyesült Arab Emírségek valószínűleg nem fogja kiadni a hercegnőket, ha elítélik őket.

A Global Slavery Index felmérése szerint a rabszolgaságban élők száma ma világszerte 36 millióra tehető. Az Öböl menti arab országokba a szegényebb országokból mennek dolgozni az emberek, de a helyi törvények miatt sokszor kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, munkaadójuk pedig folyamatosan kizsákmányolja őket.