Az Antifa és a Kurd Népvédelmi Egység a terrorellenes törvény miatt tüntetett Münchenben
2018.05.11. 15:28
A bajor közéletben az utóbbi egy hónapban forró téma lett abból a törvénytervezetből, amelyet a tartományi belügyminiszter, a kereszténydemokrata Joachim Hermann terjesztett elő. A politikus azzal a szándékkal terjesztette be a törvényt, hogy a hatóságok minden eddiginél hatékonyabban deríthessék fel a terrorcselekmények elkövetésének előkészítését és a szélsőséges iszlamisták kommunikációját. A törvény kétségkívül szigorú, ami miatt a helyi ellenzék lejáratókampányba kezdett.
A Zöldek és a Szociáldemokrata Párt (SPD) már egyből rendőrállamot vizionáltak, az ő értelmezésük szerint ugyanis ezután a puszta gyanú alapján a rendőrség bárkit előzetes letartóztatásba helyezhet 3 hónapra, belenézhet a leveleibe, DNS-mintát vehet tőle, szabadon beléphet a lakásába és lefilmezheti azt – ráadásul mindezt bírói engedély nélkül teheti meg.
A terjedő hisztéria hatására több jogász is megszólalt a törvénnyel kapcsolatban, például a Bayreuthi Egyetem jogászprofesszora, Markus Möstl is. Õ kiállt az új jogszabálytervezet mellett, mondván, hogy a rendőrségnek tartania kell a lépést a technológiai trendekkel és ki kell használniuk az új lehetőségeket. Ezek között említette a testkamerát, az egyre fejlettebb DNS-azonosítást, valamint az arcfelismerő technológiát, amelyeket a rendőrségnek be kell vetnie az iszlamista terrorizmus terjedésének megakadályozására.
Hermann belügyminiszter szerint az ellenzék tudatosan hazudott a bajoroknak, hiszen a törvényben világosan le van írva, hogy ezek az eszközök nem használhatóak korlátlanul, sőt, a jogszabály szerint az eddiginél több bírósági engedélyezési eljáráshoz köti ezeket az intézkedéseket.
A Zöldek és a baloldaliak ebben az esetben is sikeresen vetették el a rettegés magvait és az elmúlt évek legnagyobb tüntetése jött létre Münchenben. A demonstrációt egy 80 szervezetből álló platform szervezte meg, amelynek civil szervezetek és politikai pártok is tagjai. A tömeg két helyen tömörült össze: a Münsterplatzon és az Odeonsplatzon.
Az elmúlt egy hónapban számos változáson ment át a törvény, amelynek hivatalos neve Bajorország Rendőri Feladatait Tartalmazó Törvény (PAG). A jogszabályt várhatóan május 15-én fogadhatja el a bajor tartományi parlament. A bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU), a törvényt benyújtó kormányzó pártnak jelenleg 101 képviselői helye van a 180 fős parlamentben, így a kényelmes többség birtokában simán elfogadják majd a jogszabályt.
A CSU hiába eszközölt változtatásokat a törvényen, az ellenzék továbbra is rendőrállamot vizionál. A bajor kormánypárt elmondta, hogy nem csupán a biztonság miatt van szükség az új jogszabályra, hanem az új EU-s adatvédelmi irányelv és egy, a német alkotmánybíróság által korábban hozott döntés érvényre juttatása miatt is, amely egyébként megkönnyíti a német rendőrség dolgát a potenciális terroristák elleni nyomozás ideje alatt.
A csütörtöki tüntetésen a demonstrálók a noPAG hashtaggel töltötték fel az eseményről készült képeiket és videóikat a közösségi médiaplatformokra és a tüntetésnek is ezt a nevet adták. A legtöbb jelszó a demokráciával és az emberi jogok védelmével volt kapcsolatos – ahogy ezt már a balos tüntetéseken megszokhattuk.
Hangosan, ám békésen demonstrálunk"
– mondta Simon Strohmenger, a noPAG-mozgalom egyik szóvivője. Az egyes lapok más-más számokat közöltek a tüntetésen résztvevők létszámát illetően, de körülbelül 30-40 ezren lehettek.
A tüntetőket leginkább két, a törvényben található kifejezés aggasztja: a közeljövőben bekövetkező, tehát még be nem következett veszélyre utaló kifejezés (drohende Gefahr), valamint a "súlyos bűncselekmények" (schwere Delikte) megelőzése esetében a rendőrség megelőző intézkedést hajthat végre. A korábban már felsorolt testkamera, DNS-mintavétel és indokolt esetben a levelek hatóság általi felbontása által történne mindez.
A demonstráció annak ellenére békésen zajlott, hogy az Antifa is részt vett azon. A szélsőbalos, anarchista szervezet azzal vívta ki kétes hírnevét, hogy azokon a tüntetéseken általában elszabadul az erőszak, amelyen részt vesznek a híveik. A 2017-es hamburgi tüntetésükön lángba borították a várost, a május elsejei tüntetéseiken évről évre elszabadul az erőszak.
Érdekesség, hogy egy csoport a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) zászlaja alatt menetelt, és azt kiabálták München utcáin, hogy "PAG the police", amely inkább "f888ck the police" kifejezés skandálásának hallatszott.
Retweeted C (@looklady):#nopag #nojusticenopeace pic.twitter.com/BRTya89itr https://t.co/bHwdvlD3Pn
— Claus-Dieter Stille (@Asansoer35) May 10, 2018
Kérdés, hogy mit keresnek Németországban az YPG emberei. A kurdok egy része korábban érkezhetett Törökországból vendégmunkásként, egy részük pedig a 2015-ös migránsválság alatt, valamint az utóbbi években menekülhetett Németországba, miután kiújult Törökország területén a török-kurd háború.
Az YPG nemzetközi megítélése igen ellentmondásos. A szervezet köztudottan jó viszonyt ápol más kurd szervezetekkel, így a világ minden országában terrorszervezetként nyilvántartott Kurd Munkáspárttal (PKK) is. A törökországi PKK számos terrormerényletért felelős, vezetője jelenleg is egy török börtönben ül. Törökországban az YPG is terrorszervezetnek számít, ám bonyolítja a helyzetet, hogy a Szíriában harcoló szervezet szövetségese az Egyesült Államok. Az USA hadfelszereléssel és kiképzőkkel, szakértőkkel és légicsapásokkal támogatja a kurd szervezetet az Iszlám Állam elleni harcában. Hiába NATO-tag az USA és Törökország is, ám teljesen máshogy látják az YPG arculatát és tevékenységét. A szervezet megítélése tehát számos nézőpontból megosztó.
Ez vonatkozik a szervezet európai, elsősorban németországi tevékenységére is. Mint ismert, a török hadsereg nemrégiben átlépte a török-szír határt, megtámadta és elfoglalta az észak-szíriai Afrínt, amely a kurdok kezében volt. Erre válaszul a kurdok világszerte tüntetéseket tartottak. Németország azért érdekes, mert a mintegy három-négymillió török bevándorló közül egymillióan kurd származásúak. A közel-keleti események hatására pedig a németországi kurdok egy része török boltokat támadott meg és gyújtott fel, ezáltal Európába importálva a török-kurd konfliktust.
Az is érdekes, hogy pont a kurdok tüntetnek a tervezett törvény ellen. Ez nem véletlen, hiszen ha további felforgató akciókat terveznek – ez vonatkozik az Antifára is – Bajorországban, akkor annak a törvény életbelépésével nagyobb kockázata lehet, hiszen megnő a lebukás veszélye.
Ezzel a kifejezéssel reagált a tüntetők vádjaira Joachim Hermann bajor belügyminiszter. A politikus szerint abszurd, hogy a tüntetők rendőrállamot vizionálnak a törvény kapcsán.
A javasolt törvénymódosítás széles körű adatvédelmet, a polgárok tájékoztatási jogát és a bírák rendőri műveletek feletti nagyobb felügyeletét is biztosítaná"
– mondta Herrmann.