Az amerikai nemzetbiztonság csúnyán keresztbe tett a briteknek a manchesteri merénylet ügyében
2017.05.24. 15:28
Komoly felháborodást okozott Nagy-Britanniában, hogy az Egyesült Államok kormányzati tisztviselői kiszivárogtatták az amerikai sajtónak a Manchesterben elkövetett terrortámadás elkövetőjének a nevét. A brit terrorelhárítás őrjöng az eset miatt, és a titkosszolgálati adatok megosztásának felfüggesztését is kilátásba helyezte. A britek döbbenetesnek tartják, hogy az amerikaiak felelőtlenül abban a nyomozati időszakban adták ki a terrorista nevét, amikor a brit hatóságok még éppen csak elkezdték az elkövető kapcsolatainak felderítését és az ezzel járó házkutatásokat, elfogásokat.
A brit titkosszolgálatok szerint már az amerikai-brit nemzetbiztonsági együttműködést veszélyezteti az, hogy a manchesteri robbantást elkövető Salman Abedi nevét az Egyesült Államok kormányzata az Egyesült Királyság hatóságainak érdekeit súlyosan sértő módon kiszivárogtatta.
Az amerikai sajtó az USA kormányzati tisztviselőire hivatkozva közölte a hírt elsőként a világgal, miszerint Salman Abedi néven azonosították a brit hatóságok a Manchesterben elkövetett terrortámadás öngyilkos robbantójaként.
A brit hatóságok akkor még kitartottak a szűkszavúság mellett és a nyomozás érdekeire hivatkozva továbbra sem kommentálták a hírt, majd két óra elteltével elismerték el hivatalosan, hogy valóban Salman Abedi az, akit a terrortámadás elkövetésével gyanúsítanak.
A brit kormányzati és nemzetbiztonsági vezetők szerint elfogadhatatlan és súlyos kérdéseket vet fel az az indiszkréció, amit Donald Trump elnöki adminisztrációja a briteket ért terrortámadás ügyében tanúsított.
Amber Rudd a BBC rádió szerda délelőtti politikai magazinműsorában nyíltan bírálta az amerikai titkosszolgálatokat is, miután a manchesteri merénylőről gyűjtött brit elhárítási információk egy része amerikai forrásokból kiszivárgott.
Amber Rudd a szerdai BBC-interjúban nyíltan kritizálta, hogy a merénylő neve és több más információ előbb került nyilvánosságra az Egyesült Államokban, mint Nagy-Britanniában. Arra a kérdésre, hogy ezek után megvizsgálja-e az információmegosztás gyakorlatát más országokkal, a belügyminiszter úgy válaszolt, hogy "egészen őszintén szólva igen".
Kijelentette: a brit rendőrség szeretné ellenőrzése alatt tartani az információáramlást a műveleti integritás megőrzése végett, és "bosszantó", ha ilyen információk más forrásokból kerülnek nyilvánosságra. "Nagyon világosan megmondtam barátainknak, hogy ennek nem szabad megismétlődnie" – tette hozzá a brit belügyminiszter.
Ugyanakkor Amerikában a hírszerzési körökben is aggodalmat okozott a kiszivárogtatási ügy. Thomas Sanderson, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja transznacionális fenyegetések projektjének igazgatója Washingtonban nyilatkozva közölte, hogy a terrortámadás információinak kiszivárogtatása joggal irritálja a briteket.
A kiszivárogtatás miatt 10 000 újságíró pont akkor jelent meg a robbantó házánál, amikor a rendőrség át akarta vizsgálni azt. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormányzat nem képes a titkok megőrzésére. Milyen hatása lehet ennek a nemzetbiztonsági információk megosztására? Valószínűleg az, hogy az Egyesült Királyság és Izrael, az USA két legjelentősebb hírszerzési forrása ezentúl minden ügyben azt mérlegeli majd először, hogy az információinak a megosztásával milyen károkat szenvedhet el"
– mondta Sanderson, aki szerint ez az ügy a Fehér Ház rossz ítélőképességére és a Trump-adminisztráción belüli fegyelem teljes hiányára is felhívta a figyelmet.
Perry Cammack, a Carnegie Endowment részéről pedig úgy vélte:
Nem hiszem, hogy ez az epizód tartós károkat okozna. Ez csupán egy félreértés, ami arra vezethető vissza, hogy Washington most épp egy belpolitikai válsággal küzd."
Az Egyesült Királyságban a kiszivárogtatás miatt érzett frusztrációról szólva Lawrence Freedman professzor azt mondta:
Az Egyesült Államok tegnapi döntésének az lehet a hatása, hogy az Egyesült Királyság tisztviselői nem fognak a jövőben minden információt megosztani."
Freedman – aki a londoni King's College katonai kutatásokkal foglalkozó professzora – úgy vélte, hogy az Egyesült Államok kormányzati képviselői a brit robbantó nevét egyszerű fegyelmezetlenségből adták ki, mert nagyon meg akarták mutatni, hogy tudnak valamit.
Freedman szerint egyébként az Egyesült Királyság nem valószínű, hogy ténylegesen visszatartaná majd a jövőben a hírszerzési információkat az amerikaiaktól, mert a nemzetbiztonsági együttműködés hozzáférést biztosít sok olyan információhoz, ami Nagy-Britannia számára nélkülözhetetlenül fontos.