Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az amerikai-iráni szembenállás miatt részlegesen kiürítette az USA az iraki nagykövetségét

Vincze Viktor Attila

2019.05.15. 21:47

Az Amerikai Egyesült Államok elrendelte a Bagdadban lévő amerikai nagykövetség és az iraki kurdisztáni Erbíl konzulátusának részleges, ám azonnali kiürítését. A diplomáciában szokatlanul jelentős lépés hivatalos indoklásaként az USA kormányzata Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek arra a napokban tett nyilatkozatára hivatkozott, amely szerint az Egyesült Államok hírszerzése úgy értesült, hogy Irán az iraki területeken tartózkodó amerikai személyek és érdekeltségek ellen támadásokat tervezett végrehajtani.

A nagykövetségek kiürítése és a saját állampolgárok egyidejű hazarendelése – számos korábbi példa alapján – annak lehet a jele, hogy akár küszöbön is állhat egy új, nemzetközi katonai összecsapás kitörése. A feszültség szintjének a kockázatos mértékűre növekedése olvasható le abból is, hogy a térségben tartózkodó nyugati katonai egységek mind felfüggesztették az eddigi, főként békefenntartói és kiképzői tevékenységeiket.

Egy várható amerikai katonai beavatkozás lehetőségére utalva az iraki kormány ugyanakkor azt közölte, hogy az USA hadserege számára Irak nem engedélyez semmilyen katonai műveletet Irán ellen.

Iráni támadásokról szóló hírszerzési jelentések miatt erősítették meg az amerikai jelenlétet a közel-keleti térségben – értesült kedden a The Wall Street Journal című napilap.

A lap meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta: Iránnak konkrét tervei vannak az Egyesült Államok elleni támadásokra Irakban és valószínűleg Szíriában is, valamint valamelyik szövetségese révén támadásokat tervez a Jemenhez közeli Bab el-Mandeb szorosnál, továbbá várhatóan saját drónokkal támad a Perzsa(Arab)-öbölben.
A The Wall Street Journal úgy tudja: hírszerzési információk szerint támadás érheti a Kuvaitban lévő amerikai erőket.
A lap informátora arra nem adott világos választ, hogy a friss hírszerzési jelentések szerint vajon Teherán már a közeljövőben támadást intézne amerikai érdekeltségek ellen, vagy egyelőre csak előkészíthet bizonyos agresszív akciókat arra az esetre, ha az amerikai-iráni feszültség nyílt ellenségeskedésbe fordulna át.

A The Wall Street Journal idézte az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács állásfoglalását, miszerint Washington lélektani háborút visel Irán ellen, továbbá Haszán Róháni iráni elnököt, aki mérsékletre szólított fel a nemzetközi kapcsolatokban a katari emírrel folytatott telefonbeszélgetésében.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap este jelentette be, hogy az amerikai kormányzat repülőgép-hordozót és bombázógépeket küld a térségbe. Az Abraham Lincoln repülőgép-hordozónak az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága által felügyelt közel-keleti térségbe vezénylését Patrick Shanahan hagyta jóvá vasárnap délután.

A közel-keleti amerikai erők megerősítését Kenneth McKenzie tábornok, az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának vezetője kérte, éppen az új hírszerzési információkra hivatkozva. A The Wall Street Journal információi szerint Washington Patriot rakétaelhárító rendszereket is küldhet a térségbe.

Hétfőn egyébként a The Wall Street Journal számolt be róla elsőként, hogy egy meg nem nevezett európai diplomata arra figyelmeztette Washingtont, hogy Irán részlegesen felmondhatja a 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut.

Tammy Duckworth demokrata szenátor, aki nemrégiben tért vissza iraki látogatásáról, hétfőn kijelentette: az amerikai lépések feleslegesek, csak megnehezítik az Egyesült Államok diplomatáinak munkáját.

A német hadsereg (Bundeswehr) felfüggesztette iraki kiképző műveletét a térségbeli feszültségek miatt – jelentették be szerdán Berlinben. Nem sokkal később Hollandia is hasonló döntést hozott. Franciaország és Csehország azonban még nem függesztette fel katonai kiképző misszióját. Az Erbílben állomásozó magyar katonai misszió tevékenységével összefüggésben egyelőre még nincs hír hivatalos magyar döntésről.

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció kötelékében végzett munkát a hét elején, a partnerekkel együttműködve függesztették fel. A döntést elővigyázatosságból hozták meg, nincsenek konkrét értesülések arról, hogy támadás készülne a Bundeswehr Irakban dolgozó tagjai ellen. Az óvintézkedést a helyzettől függően, akár már a következő napokban visszavonhatják.

Jelenleg 160 német katona állomásozik a közel-keleti országban, 60-an a főváros, Bagdad térségében egy támaszponton, 100-an pedig az ország északi részén a kurdisztáni autonóm régióban. Az iraki véderő fejlesztését szolgáló kiképző küldetés felfüggesztése a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyelőre nem hagyják el szállásukat – mondta el a kormányszóvivői tájékoztatón Jens Flosdorff, a szövetségi védelmi minisztérium szóvivője.

Maria Adebahr, a külügyminisztérium szóvivője hozzátette: a bagdadi német nagykövetség munkatársainak számát nem csökkentették, és nincsenek a biztonsági helyzet változására utaló értesüléseik. A szomszédos Irán fővárosában, Teheránban működő német nagykövetségen is a megszokott rendben dolgoznak. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő aláhúzta: a berlini vezetés nagy aggodalommal tapasztalja a térségbeli feszültség növekedését, és a békés megoldások felé mutató valamennyi kezdeményezést üdvözli.

Az ANP holland hírügynökség szerint a holland kormány szintén biztonsági kockázatokra hivatkozva döntött a katonai támogató misszió felfüggesztéséről. A holland hadsereg katonái más államokkal együttműködve az észak-iraki Erbílben segítenek az iraki kurd csapatok kiképzésében.

„A misszió felfüggesztéséről szóló döntést a nemzetközi koalíció parancsnoksága hozta meg a biztonsági fenyegetések miatt” – közölte a holland védelmi minisztérium anélkül, hogy részletezte volna a kockázatok mibenlétét. A tárca ugyanakkor hozzátette: egyelőre nem fontolgatják a misszió befejezését.

A De Telegraaf című legnagyobb holland napilap úgy tudja, a királyság mintegy ötven katonája teljesít szolgálatot a kurdisztáni autonóm régióban, illetve egy kisebb csoport Bagdadban segíti a parancsnoki kar kiképzését.

A Bundeswehr és a holland hadsereg iraki kiképző műveletének felfüggesztését nem sokkal azután jelentették be, hogy az amerikai külügyminisztérium Irak elhagyására utasította nem nélkülözhetetlen alkalmazottait. A tárca közleménye szerint Washingtonnak csak „korlátozott képessége van arra, hogy vészhelyzeti szolgáltatásokat nyújtson az Irakban lévő amerikai állampolgároknak”.

A Reuters hírügynökség a francia védelmi minisztérium köreiből úgy értesült, hogy Franciaország nem csatlakozott a német és holland döntéshez. „Jelenleg még nincs változás a francia kötelezettségvállalást illetően” – mondta egy névtelenséget kérő francia tisztségviselő a kiképző műveletre utalva. Franciaország háromszáz fős katonai kontingenst tart Irakban.

Csehország nem tervezi katonai kontingensének visszahívását Irakból – jelentette be szerdán Jan Pejsek, a cseh védelmi minisztérium szóvivője. „A cseh katonák Irakban maradnak dacára a kiéleződött helyzetnek. Folytatni fogják feladataik teljesítését. A biztonsági helyzet romlásával összefüggésben meghoztunk minden szükséges intézkedést. Szükség esetén viszont készen állunk reagálni (bármely eshetőségre)” – hangsúlyozta Pejsek.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére