Mi a rendőrség célja? Talán a bűnmegelőzés vagy a bűnözők elfogása?

A cheshire-i rendőrség nem egészen így gondolja. Julie Cooke főparancsnok-helyettes szerint a rendőrök feladata elmondani, hogy mindenki beszéljen szépen, és az, hogy hogyan kell viselkedni. Cooke-nak meglehetősen sok munkája lehetne Cheshire-ben, ahol egy év alatt több mint 30 000 erőszakos bűncselekmény történt, és az ilyen bűncselekmények havi aránya több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt évben, de valahogy mégis sikerült időt szakítania egy videó elkészítéséhez a „nemzetközi névmások napjára”.

Ha valaki esetleg nem ismerné ezt az eseményt, Cooke elmagyarázza, hogy ez a nap arról szól, hogy a személyes névmások (he/she/akármi) nagyon fontosak, és mindig vigyáznunk kell a használatukra. „Ez különösen fontos azoknál, akik transzgenderek vagy nemi szempontból nem meghatározhatónak tekintik magukat” – mondja az egyenruhás a Cheshire rendőrségen készített videójában.

„Egy félreértés óriási hatással lehet az illetőre. Ez visszaélésre is lehetőséget adhat, és ez így nem helyes” – hangzik el a videóban.

James Kirkup, a The Spectator újságírója szerint ez nem bűncselekmény. A szóbeli bántalmazás ugyan kellemetlen, de a tisztességes emberek elítélik és elkerülik. A lap munkatársa szerint az a tény, hogy egy tiszt a rendőrséget felhasználva nyilatkozatot ad ki, melyben azt mondja a nyilvánosságnak, hogy tartsák tiszteletben a transzgenderek „szabad névmásnyilvánításhoz való jogát”, vajon azt juttatja eszünkbe, hogy a rendőrség bűnnek tekinti a nem megfelelő szóhasználatot? Vajon ez a fajta hozzáállás nem befolyásolja a szólásszabadságot? Vajon azokat a nőket, akik nőnek is érzik magukat, nyomás alá kell helyezni olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyekben nem hisznek? A normális nőket nem sértheti, ha transzvalaminek szólítják őket? Valóban az lenne a rendőrség feladata, hogy elmondja nekünk, hogyan kell beszélnünk egymással?